“Az ipartelepítéssel összefüggő kutatások megélénkülése a 60-as évtized második felében főként azzal magyarázható, hogy a fejlődés számos problémát vetett fel, illetve újszerű igényeket támasztott e kutatások iránt. Mindez fokozott erőfeszítésre késztette a különböző irányzatokat művelő kutatókat, hogy – részben sajátos módszerek alkalmazásával – járuljanak hozzá a gyakorlat által feltett kérdések több oldalú megvilágításához. A viszonylag gyors ütemű gazdasági növekedés egyik eredményeként a gazdaság és az ipar területi szerkezete is bonyolultabbá vált, ami egyik indítéka volt a korszerű matematikai-statisztikai módszerek kialakítására és alkalmazására irányuló kutatások elterjedésének is. A modern számítástechnika lehetővé tette az összes kutatási irányzat eredményeinek integrálását és az eredmények felhasználásának előkészítését a tervezés számára.

Az ipartelepítést megalapozó kutatás és a tervezés legteljesebb összekapcsolására az 1985-ig szóló hosszú távú területfejlesztési koncepció kidolgozásának folyamatában került sor. Kiterjedt megalapozó kutatások bázisán lineáris programozási modell készült, amely – meghatározott korlátok között – egyaránt érvényesíthette a hatékonyság és a közelítés szempontjait. Az ipar területi fejlesztésének javaslatát több változatban dolgozták ki, így az alternatív hosszú távú stratégiát vázolt fel a tervezők számára (Bartke et al. 1971).” (Bartke I.: 179-180 in: Bartke 1985)

Bartke István – Bora Gyula – Illés Iván (1971): Változatok az ipar távlati területi fejlesztéséhez. Hosszú Távú Népgazdasági Tervezés Területi Bizottsága, Budapest.

Bartke István (szerk.) (1985): A területfejlesztési politika Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest.