Semiperipheral Empire: Hungarian Balkanism in Global Colonialism

Alexander Ritter von Bensa the Younger/Adolf Obermüller: North Camp at Mostar during the Bosnian campaign, 1878
Heeresgeschichtliches MuseumMuseum of Military History

In postcolonial studies, Eastern Europe’s colonial experiences and ambitions have been routinely silenced in the literature’s focus on (post)colonial centres and peripheries. The region remains largely absent from mainstream textbooks, which is indicative not only of Western academics’ ignorance and knowledge imperialism, but also of Eastern European authors’ relative neglect or inability to contribute. In Hungarian history, the country has been routinely positioned as colonized victim without any significant colonizer role in global history. Recently, this argument has been forcefully taken up by the (far) right-wing government’s political discourse, which has mobilized decolonial arguments to critique “Western imperialists”, while nationalism has sparked nostalgia towards Hungarian imperial “high times” and reignited racism towards the global periphery.

In postcolonial literature on Eastern Europe, the relationship between the Austro-Hungarian Monarchy and the Balkans is a relatively well-developed context. Nevertheless, Austria’s participation in global colonialism has been recurrently denied by expanding on the country’s neutral role during and after WWII, which was opportunistically used to develop good relations with the Non-Aligned Movement. In addition, the recent focus on Austrian colonialism has left Hungarian colonial activities and ambitions as part of the Empire unexplored. During the socialist era, the narrative of Habsburg colonialism – following anti-German sentiment – was used to position Hungary as part of the colonized world during Afro-Asian decolonization, but Hungarian historical participation in colonialist and imperialist projects, such as towards the Balkans, have been simultaneously de-emphasized. These silences still produce huge biases in current Hungarian attitudes, politics, and historical memory. In recent years, Hungarian scholars have been producing detailed accounts of the imperialist ambitions of the Hungarian Kingdom towards the Balkans, but only in Hungarian (or perhaps German), and these remained rather descriptive and unreflective of postcolonial epistemology or global structural analysis.

This paper interprets Hungarian Balkanism in a global historical and world-systemic perspective as part of global colonialism. It argues that the literature’s uneasiness of applying postcolonialism to the region relies on a false fixation on the hegemonic Western-Atlantic concept of global colonial history, which may be resolved by acknowledging the transnational nature of colonialism and examining Eastern Europe’s in-between semiperipheral position in the capitalist world-system and in global colonial history. The paper aims to critique the constructivist and relational postcolonial epistemology of Balkanism (varieties of Orientalism), and the various Eastern European typologies (“continental”, “internal”, “semi-“, “small” imperialism/colonialism) and geographical biases in postcolonial studies, to look at how Hungarian colonialism towards the Balkans from the mid-19th century served in world-systemic linking-delinking strategies, and in relieving structural dependencies. Finally, it looks at the discursive continuities of Balkanism as a form of semiperipheral imperialism: how the government’s nationalist identity politics and global maneuvering (“Eastern Opening”) affected Hungarian Balkanists’ public nostalgia for the imperial “boom era” and their contested relations to Islam.

Turkish President Reccep Erdoğan praying at the Tomb of Gül Baba in Budapest during his visit in 2018. Source: Turkish Presidency / Murat Cetin/Anadolu Agency / 444.hu
Studying the Balkans Globally Workshop 
Department of Politics Faculty of Media and Communications (FMK) Belgrade – Belgrade, 3 April 2020

See a previous version of this project here.

© Copyright – Content is protected by copyright!

Citation:

Ginelli Z. (2020): Semiperipheral Empire: Hungarian Balkanism in Global Colonialism. Critical Geographies Blog, 2020.02.29. Link: https://kritikaifoldrajz.hu/2020/02/29/semiperipheral-empire-hungarian-balkanism-in-global-colonialism

Posztkoloniális kritika

Társadalomelméleti Kollégium, Corvinus Egyetem, 2019/20, 2. (tavaszi)félév

Melegh Attila, Ginelli Zoltán, Soltész Béla, Mendly Dorottya, Vancsó Anna

Kurzusleírás:

A kör során bevezetést adunk a posztkoloniális kritika alapvető irányzataiba, és problémaköreibe. Feltárjuk a globális kapitalizmus történeti folyamatainak és intézményi rendjeinek szerepét a koloniális viszonyokban, és külön hangsúlyt helyezünk a politikai gazdaságtani összefüggésekre a rasszizmus és a koloniális politikai erőszak megjelenésében és megerősödésében. A kör során nagyon fontos szempont, hogy szemben a posztkoloniális kritika sok irányzatával, állandóan törekszünk a konkrét történeti kontextus feltárására, és közel hozzuk a kelet-európai kurzus tagokhoz és történeti tapasztalataikhoz a posztkoloniális kritika legfontosabb tematikáit. A kurzus során a tagok vizuális és textuális elemzést is végeznek, illetve ilyen formában is készítenek beszámolókat.

1. Melegh Attila: Posztkoloniális kritika – Bevezetés: a koloniális kapitalizmus születésének néhány problémája – febr. 17.

Melegh, Attila (2006): On the East/West Slope. Globalization, nationalism, racism and discourses on Eastern and Central Europe. CEU Press Chapter 1.

Böröcz, József (2009): The European Union and Global Social Change: A Critical Geopolitical Economic Analysis. Routledge, London. Magyar változat: Böröcz József (2018): Az EU és a világ: Kritikai elemzés. Budapest: Kalligram. 2. fejezet

Melegh, Attila (2003): Kelet-Nyugat lejtő (East/West Slope). Élet és Irodalom. April 28. on the internet: http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=FEUILLETON0317

2. Melegh Attila: Koloniális politikai erőszak és ellenállás: Kenya példája – febr. 24.

Melegh Attila: Globális ötvenes évek. Eszmélet, 2015. Tavasz

Melegh Attila (2016): Gyarmatiság, rasszizmus és erőszak az 1950-es években Megjegyzések és dokumentumok 1956 globális összefüggéseiről. Eszmélet 111. Eszmélet folyóirat, 2016. október 17.

3. Melegh Attila: Az algíri csata – film és beszélgetés – márc. 2.

4. Soltész Béla: Történeti áttekintés: Kolonizáció, dekolonizáció és a posztkoloniális

Elméletek – márc. 9.

McLeod, John (2010): Beginning Postcolonialism. Manchester: Manchester University Press, pp. 12–36.

5. Soltész Béla: Orientalizmus, bináris oppozíciók, posztkoloniális kultúra- és nemzetfogalmak – márc. 16.

McLeod, John (2010): Beginning postcolonialism. Manchester: Manchester University Press, pp. 37–55.

Fanon, Frantz (1952): The Fact of Blackness (excerpt). In: Ashcroft, Bill – Griffiths, Gareth – Tiffin, Helen (eds.) (2003): The Post-Colonial Studies Reader. London: Routledge, pp. 323–326.

Fanon, Frantz (1961): National Culture (excerpt). In: Ashcroft, Bill – Griffiths, Gareth – Tiffin, Helen (eds.) (2003): The Post-Colonial Studies Reader. London: Routledge, pp. 153–157.

6. Mendly Dorottya: Biopolitika – márc. 23.

Black Venus Film és beszélgetés

Stoler, Ann Laura (2000): Sexual Affronts and Racial Frontiers. European Identities and the Cultural Politics of Exclusion in Colonial Southeast Asia. Comparative Studies in Society and History, 34 (3): 514–551.

7. Ginelli Zoltán: Nem leszünk gyarmat? Neokolonializmus a magyar politikában – márc. 30.

A feladat válaszolni a kérdésekre a kiadott szövegek alapján.

8. Ginelli Zoltán: Sose voltak gyarmataink: Kelet-Európa a globális gyarmattörténelemben – ápr. 6.

Mark, J., Slobodian, Q. (2018): Eastern Europe. In: Martin, T., Thompson, A. (eds.): The Oxford Handbook of the Ends of Empire. Oxford University Press.

Ajánlott:

Ginelli, Z. (forthcoming): Global Colonialism and Hungarian Semiperipheral Imperialism in the Balkans. In: Boatca, M. (ed.): De-Linking: Critical Thought and Radical Politics. (Political Economy of the World-System Annuals.) London: Routledge.

Grzechnik, M. (2019): The Missing Second World: On Poland and Postcolonial Studies. Interventions: International Journal of Postcolonial Studies, 21(7): 998–1014.

Sauer, W. (2012): Habsburg Colonial: Austria-Hungary’s Role in European Overseas Expansion Reconsidered. Austrian Studies, 20: 5–23. 

ÁPRILIS 10–19. TAVASZI SZÜNET

9. Ginelli Zoltán: Posztszocializmus és posztkolonializmus – ápr. 20.

Moore, D. C. (2008): Vajon a poszt- a posztkoloniálisban ugyanaz, mint a posztszovjetben?: egy egész világra kiterjedő posztkoloniális kritika felé. 2000: irodalmi és társadalmi havilap, 9: 3–22. [Moore, David C. “Is the Post- in Postcolonial the Post- in Post-Soviet? Toward a Global Postcolonial Critique.” PMLA, 116(1): 111–128.] http://ketezer.hu/2008/09/vajon-a-poszt-a-posztkolonialisban-ugyanaz-mint-a-posztszovjetben

Scheibner, T. (2008): Posztkoloniális korszak vagy posztkoloniális Kelet- és Közép-Európa? 2000: irodalmi és társadalmi havilap, 9: 23–28.

10. Ginelli Zoltán: Kelet-Európa dekolonizálása – ápr. 27.

Manolova, P., Kusic, K., Lottholz, P. (2019): Introduction: From Dialogue to Practice: Pathways towards Decoloniality in Southeast Europe. d’Versia Special Issue: Decolonial Theory and Practice in Southeast Europe, (March): 7–30.

11. Vancsó Anna: Vallás és posztkolonializmus – máj. 4.

Goulet, N. (2011). Postcolonialism and the Study of Religion: Dissecting Orientalism, Nationalism, and Gender Using Postcolonial Theory. Religion Compass, 5(10), 631–637.

12. Ginelli Zoltán, Szakács Eszter: Transzperiféria Mozgalom: Globális Kelet-Európa és Globális Dél – máj. 11.

Ajánlott irodalom

Ashcroft, Bill – Griffiths, Gareth – Tiffin, Helen (eds.) (2003): The Post-Colonial Studies Reader. London: Routledge.

Boatca, M. (2008): Define and Rule: The Role of Orientalism in Recolonizing Eastern Europe. In: Samman, K., Mazhar, A-Z. (eds.): Islam and the Modern Orientalist World-System. Boulder, London: Paradigm. 187–201.

Farkas, A. M. (2011): Szittya nacionalizmus vs. birodalmi progresszivizmus: Az öngyarmatosítás két formája Magyarországon. Replika, 75(2): 169–199. [http://replika.hu/system/files/archivum/replika%2075-09%20Farkas.pdf]

Kjosszev, A. (2000): Megjegyzések az önmagunkat kolonizáló kultúrákról. Magyar Lettre Internationale, 37. [http://epa.oszk.hu/00000/00012/00021/kjossz.htm]

Mayblin, L., Piekut, A., Valentine, G. (2016): ’Other’ Posts in ’Other’ Places: Poland through a Postcolonial Lens? Sociology, 50(1): 60–76.

Pomeranz, Ken (2000): The Great Divergence. China, Europe and the Making of the Modern World Economy. Princeton, Princeton University Press. Chapter 1.

Hogyan kommunikálnak a földrajzosok? A magyar geográfia tudománykommunikációja és a posztkoloniális kritika

Magyar Atacama-expedíció. Forrás: origo.hu

Mire gondolunk, amikor valaki azt mondja, „geográfus”? Sokak előtt hegyek és völgyek, folyók és tengerek, állatok és növények tanulmányozása, illetve egzotikus tájakat felfedező expedíciók jelennek meg. De vajon milyen értékeket és ideológiákat közvetít a földrajztudománynak ez a társadalmi képe? Míg az egykori gyarmattartó centrumországok szakirodalmában és tankönyveiben egyaránt elemzik a földrajzi ismeretterjesztés posztkoloniális kritikáját, addig a „gyarmati múlttal nem rendelkező” Magyarországon ez a kritika nem létezik. Ám a magyar földrajzban a természettudományos arculat mellett a koloniális, nacionalista és antikommunista ideológiák máig meghatározóak. Az előadás ennek történeti okait tárja fel, és a hazai földrajz különböző médiumainak – pl. a Magyar Földrajzi Múzeum, a Felfedezők Napja fesztivál, a Földgömb magazin, amatőr földrajzos blogok – „gyarmati tekintetét”, „fehér”, maszkulin és eurocentrikus szemléletét vizsgálja a posztkolonialista kritikai földrajz eszközeivel. E kritika szerint a földrajztudomány reprezentációi hatalmi eszközök, amiket bizonyos szakértők posztkoloniális érdek- és tőkeviszonyok alapján monopolizálnak, ezek ideológiáit privilegizálják: a turizmus tőkelogikáit, a kultúrák esszencializálását, a gazdasági viszonyok leplezését, az expedíciók koloniális szubjektumát, a nem fehér „másik” egzotizálását és ágenciájának elhallgatását. Mit jelenthet a „nem gyarmati múltú” Magyarországon a földrajzi oktatás és -ismeretterjesztés „dekolonizálása”?

Tudománykommunikáció 2.0 konferencia
2020. május 8. – Budapesti Corvinus Egyetem, C épület, X. előadó
1093 Budapest, Közraktár u. 4-6.

https://www.facebook.com/events/1009244616088311