Posztkolonializmus és világrendszer-elmélet

KURZUSFÜZET

Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Nemzetközi és Politikatudományi Intézet

A kurzusfüzet az NKFIH K 115870 számú, Kortárs térelméletek közép-kelet-európai kontextusban című projektjének keretében, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) támogatásával készült.

A kurzusfüzet .docx formátumban letölthető:  docx

Kurzus adatai

Oktató: Ginelli Zoltán
Email:
Kód: BMNPO05000M
Típusa: gyakorlat
Teljesítés: gyakorlati jegy
Kredit: 2
Óraszám: heti 2 óra
Létszám: 11 fő
Időpont: szerda 16:00–17:30
Helyszín: Budapest, 1088 Mikszáth Kálmán tér 1.
Sophianum III. emelet 309., IV. emelet 413.

 

Kurzus leírása

A kurzus célkitűzése, hogy a hallgatók megismerkedjenek a posztkolonializmus társadalomtudományi irányzatával, a posztkolonialista megközelítés főbb fogalmaival, elméleteivel és kérdésfeltevéseivel. A posztkolonializmus köztudottan az 1980-as évektől széles körben elterjedő kutatási irányzat, amely elsősorban az irodalomkritika, a kultúratanulmányok (culture studies) és a pszichoanalitika irányzataiból merített. Azonban a posztkolonialista irányzatnak igen sokféle, egymással gyakran konfliktusban álló és már sokkal korábbra visszanyúló hagyományai vannak (pl. a rabszolgatartás elleni, az imperializmus elleni, a dekolonizációs vagy az „el nem kötelezett” mozgalmak), és kritikai irányzatként a világgazdaság fejlődését kutató politikai gazdaságtani, világrendszer-elméleti és függőség-elméleti irányzatokból, illetve általában véve az orientalizmus, az eurocentrizmus vagy nyugatcentrizmus kritikáiból is táplálkozott. Emellett a posztkolonializmus szorosan kapcsolódott a posztstrukturalizmus és a „harmadik hullámú” feminizmus irányzataihoz is. A kurzus során a hallgatók betekintést nyerhetnek a gyarmati és birodalmi berendezkedések és ideológiák működésébe (pl. rabszolga-tartás, rasszizmus), a politikai-gazdasági függőségi viszonyrendszerek és a volt gyarmati területeken továbbélő posztkoloniális viszonyok és struktúrák földrajzi problémáiba, illetve foglalkozunk a globális és transznacionális történeti perspektíva politikai jelentőségével is. A kurzus ezek nyomán sokkal tágabban értelmezi a posztkolonialitás kérdését, így általában véve gyarmati és birodalmi viszonyrendszerekről és politikákról lesz szó, különösen pedig a különböző földrajzi kontextusok jelentőségéről és a posztkoloniális viszonyok kölcsönösségéről.

Vajon mit jelent mindez a kelet-európaiak és magyarok számára? A posztkoloniáis megközelítés „önreflexivitását” figyelem előtt tartva a kurzus során megkíséreljük ezeket a kritikai gondolatokat a saját, egyéni és kelet-európai perspektívánkból elemezni és alkalmazni. A félév első felében általánosan a posztkoloniális és birodalmi viszonyokkal, míg második felében kifejezetten Kelet-Európával és Magyarországgal foglalkozunk. Ide kapcsolódik Kelet-Európa „alávetettségének” és „periférikusságának” földrajzi konstruálása, globális történeti értelmezése, illetve függőségi és félperiférikus viszonyainak megértése, de ide tartozik Kelet-Európa kapcsolata a dekolonizációval és a globális perifériával való változó viszonya is. A hallgatók ennek során betekintést nyernek két nemzetközi kutatási projekt munkájának eredményeibe is, amelyek Kelet-Európa – és elsősorban Magyarország – külpolitikai és külgazdasági viszonyait elemzik az ún. „fejlődő országokkal”.[1] Az egyes alkalmak áttekintik a nyugat-európai felvilágosodási és modernista hagyományainak, az eurocentrikus fejlődés történelmi narratíváinak földrajzi kritikáit, és ezek a korabeli munkák elemzése mellett kiegészülnek kortárs kitekintéssel is. A kurzus végén foglalkozunk a mai posztkoloniális viszonyokkal, úgymint az 1970-es évektől erősödő neoliberális globalizációval, a rasszista eszmék és politikák továbbélésével, az Európai Unió „birodalmi” politikájával vagy posztkoloniális újraértelmezésével, illetve a jelenlegi globális hegemóniaváltozások posztkoloniális következményeivel.

[1] 1989 after 1989: Rethinking the Fall of State Socialism in Global Perspective (http://1989after1989.exeter.ac.uk), Socialism Goes Global (http://socialismgoesglobal.exeter.ac.uk).

A kurzus célkitűzése

A kurzus célja, hogy a hallgatók elsajátítsák a posztkoloniális megközelítés alapvetéseit és elemzési eszköztárát, és ezek alapján képesek legyenek a mai társadalmi, kulturális, gazdasági és politikai viszonyokat értelmezni. Célja annak bemutatása, hogy a társadalmi tudásunkat mennyire átitatja a gyarmati múlt és a gyarmati jelen, és annak a kérdésnek a felvetése, hogy mennyiben szükséges vagy lehetséges ezeknek a viszonyoknak a „dekolonizálása”. A kurzus elsődleges célja nem a tudás egyszerű „átadása”, hanem a tudásnak a hallgatók saját szempontjainak és érdeklődéseinek megfelelő értelmezése és feldolgozása, a hallgatók tudásával való párbeszéd kialakítása.

Az órák menete

Az egyes alkalmak kb. 30 perc beszélgetésből és 1 óra interaktív előadásból állnak. Az előadások szerepe, hogy bevezessék a hallgatókat az adott témába, bemutassák annak alapfogalmait és fő kérdéseit, valamint a témához kapcsolódó, jelentősebb kutatásokat. Az órák gyakorlati jellege miatt interaktív és moderált beszélgetések keretében dolgozzuk fel az órák anyagát, megvitatjuk az adott témát és az órára kiadott szöveget, és az egyéb órai anyagokat (videók, képek, szövegrészletek).

Követelmények

  1. A hallgatóktól elvárt a kiadott kötelező olvasmányok elolvasása, kijegyzetelése és az órai beszélgetésben való aktív részvétel az előadás és az olvasmányok alapján.
  2. A kurzus gyakorlat, így látogatása kötelező és az érvényben lévő szabályzat szerint összesen 3 hiányzás megengedett. Ezen felüli hiányzások esetén a hallgató a kurzust nem teljesítette. Az esetleges hiányzást – különösen, ha ez előre látható – érdemes az oktatónak szóban vagy emailben jelezni.
  3. A tematikában szereplő témakörök egyike alapján elkészített összefoglaló esszé beadása („review essay”). A hallgató feladata, hogy dolgozatában az érdeklődésének megfelelően legalább 3 választott tanulmányt összefoglaljon, pontosan 6 oldal terjedelemben (egy-egy tanulmányra arányosan kb. 2-2 oldalt szánva). Egy potenciális tanulmány szótárban, enciklopédiában vagy glosszáriumban szereplő szócikk nem lehet. Célszerű a tanulmányokat a kötelező és ajánlott irodalmakból válogatni. Amennyiben az ajánlott olvasmányok között bibliográfiai tételként egész könyv szerepel, úgy az adott könyv tetszőleges fejezete választható tanulmánynak. A tematikákban olykor szerepelnek viták is, amelyek választása esetében – a válaszcikkek rövidsége miatt – háromnál több cikk is szerepelhet a dolgozatban. A kurzusfüzetben nem szereplő irodalmak választása előzetes, kötelező konzultációhoz kötött, amelynek első alkalma április 25. (óra előtt, után, emailben). A dolgozat beadási határideje május 20. 24:00 óra, kizárólag elektronikusan kell feltölteni a Google Drive „Dolgozatok” könyvtárba. A dolgozat elkészítésének részleteiről és formai követelményeiről lásd a kurzusfüzet „A dolgozat formai követelményei” fejezetét. A jegyek beírási határideje május 25.

Technikai információk

A kurzus anyagait az oktató által működtetett Google Drive-on érhetik el a hallgatók: https://drive.google.com/open?id=1XJvZoyPhThAF8zyAGXP7rqAgBkRc4WQ3. Az órák nyilvánosak, tehát bárki bármikor szabadon bejárhat az oktatónál való regisztráció után, miután látogatási szándékát emailben jelezte: .

 

Kézikönyvek

Ashcroft, B., Griffiths, G., Tiffin, H. (szerk.)(1995): The Post-Colonial Studies Reader. London, New York: Routledge.

Ashcroft, B., Griffiths, G., Tiffin, H. (1998): Post-Colonial Studies: The Key Concepts. London, New York: Routledge.

Ashcroft, B., Griffiths, G., Tiffin, H. (2002): The Empire Writes Back: Theory and Practice in Post-Colonial Literatures. London: Routledge.

Blunt, A., McEwan, C. (2002): Postcolonial Geographies. London, New York: Continuum.

Böröcz, J., Sarkar, M. (2012): Colonialism. In: Anheier, H. K., Juergensmeyer, M., Faessel, V. (szerk.): Encyclopedia of Global Studies. Thousand Oaks: Sage. 229–234.

Bush, B. (2006): Imperialism and Postcolonialism. New York: Routledge.

Butt, D. (2013): Colonialism and Postcolonialism. In: H. Lafollette (szerk.): The International Encyclopedia of Ethics. Wiley-Blackwell.

Go, J. (szerk.)(2016): Postcolonial Sociologies: A Reader. Bingley: Emerald Group.

Harding, S. (szerk.)(2011): The Postcolonial Science and Technology Studies Reader. Durham, London: Duke University Press.

Loomba, A. (2005): Colonialism, Postcolonialism. London, New York: Routledge.

McLeod, J. (2000): Beginning Postcolonialism. Manchester: Manchester University Press.

McLeod, J. (2007): The Routledge Companion to Postcolonial Studies. Routledge Chapman and Hall.

Parekh, P. N., Jagne, S. F. (szerk.)(1998): Postcolonial African Writers: A Bio-Bibliographical Critical Sourcebook. Westport: Greenwood Press.

Potter, R. B., Binns, T., Elliott, J. A., Smith, D. W. (2004): Understanding Colonialism. In: Potter, R. B., Binns, T., Elliott, J. A., Smith, D. (szerk.): Geographies of Development (2nd Edition). Harlow: Pearson Education. 49–79.

Quayson, A. (2000): Postcolonialism: Theory, Practice or Process. Cambridge: Polity Press.

Sharp, J. (2008): Geographies of Postcolonialism. London: Sage.

Schwarz, H., Ray, S. (szerk.)(2000): A Companion to Postcolonial Studies. Malden, Oxford, Carlton: Blackwell.

Young, R. J. C. (2003): Postcolonialism: A Very Short Introduction. Oxford: Oxford University Press.

Young, R. J. C. (2001): Postcolonialism: An Historical Introduction. Malden, Oxford, Carlton: Blackwell.

Tematika

1 Bemutatkozó és önreflexív bevezetés február 14.
2 Gyarmat és birodalom I.: globális történelem február 21.
3 Gyarmat és birodalom II.: faj/rassz és környezet február 28.
4 Orientalizmus március 7.
5 Eurocentrizmus március 14.
6 Világrendszer és függőség március 21.
– tavaszi szünet március 28.
– tavaszi szünet április 4.
– konferencia miatt pótóra április 11.
– konferencia miatt pótóra április 18.
7 Kelet-Európa de/konstruálása április 24. [PÓT]
Soph 413
kedd, 18:00–19:30
8 Poszt/kolonializmus és poszt/szocializmus április 25.
9 Kelet-Európa és a dekolonizáció május 2.
10 Magyarország a világrendszerben május 9.
11 Az Európai Unió globális és posztkoloniális szemléletben május 14. [PÓT]
Soph 413
hétfő, 14:15–15:45
12 Posztkoloniális jelen: egyenlőtlenségek és módszerek május 16.
– Dolgozat leadási határidő május 20.
vasárnap, 24:00
– Jegyadási határidő május 25.
péntek, 24:00
– vizsgaidőszak május 22.–június 29.

 

A dolgozat formai követelményei

  • A dolgozat terjedelme pontosan 6 oldal (se több, se kevesebb!), plusz 1 címoldal (lásd ábra). A dolgozat tartalmilag kötődjön a kurzus során elhangzott kérdésfeltevésekhez.
  • A dolgozat csak a kötelező formai követelmények betartása esetén fogadható el:
    • 12 pt Times New Roman karakterkészlet;
    • 1,15 sorköz;
    • 2,5 cm margó;
    • 0,6 cm behúzás a bekezdések első sorára;
    • oldalszámozás alul (Times New Roman, 12pt);
    • lábjegyzetek használata (Times New Roman, 9 pt);
    • szövegközi hivatkozások használata.
  • A dolgozat műfaja tudományos esszé, így a szerkezete kötetlen és a hallgató egyéni álláspontjának és véleményének fontos szerepe van az értékelésben. Az esszé során a hallgató feladata megmutatni, hogy mennyiben értette meg és tudta feldolgozni önállóan a témát.
  • A dolgozatban összesen legalább 3 cikk fő mondanivalóját, érvelését és fogalmait kell összefoglalni.
  • A dolgozat határozzon meg a kurzus fő fogalmai közül 5 kulcsszót (lásd „Fogalmak” fejezet), amit a dolgozatban meghatároz. Ezek lehetőleg a cikkben szereplő fogalmak legyenek. Érdemes a fogalmak meghatározásához kézikönyveket használni, ezeket külön hivatkozni kell.
  • A témáról, cikkekről és kulcsszavakról a hallgatóknak április 25-én konzultálniuk kell az oktatóval. A konzultációs időponttól és a választott témától kérés esetén nyugodtan el lehet térni.
  • Leadási határidő: május 27. (vasárnap) 24:00, leadás csak elektronikusan: Google Drive „Dolgozatok” könyvtárba másolva.
  • Plágium egyértelmű kiderülése esetén a hallgató a kurzust nem teljesítheti.

Irodalomjegyzék összeállítása

A dolgozat fő szövegét a mellékletek előtt az irodalomjegyzéknek kell követnie. Ennek összeállítására, a hivatkozási szabályokra a Tér és Társadalom c. folyóirat szabályai a mérvadók (ld. alább).

Könyvre való hivatkozás esetén:

A szerző családneve és utónevének kezdőbetűje, a megjelenés évszáma (zárójelben, utána kettőspont), a könyv címe (utána pont), alcíme (utána pont), a kiadó neve (utána vessző), a város, ahol kiadták. (Ha van, sorozatcím és sorszám – zárójelben.) Ha szerkesztő a vezető alkotó, akkor a neve után fel kell tüntetni: (szerk.) vagy (ed.) stb. A társszerzők neve közé vesszőt teszünk. Példa könyvre:

Horváth Gy., Hajdú Z. (szerk.) (2010): Regionális átalakulási folyamatok a Nyugat-Balkán országaiban. MTA Regionális Tudományok Központja, Pécs (Régiók Európája; 4.)

Folyóiratcikkre való hivatkozás esetén:

A szerző családneve és utónevének kezdőbetűje, a megjelenés évszáma (zárójelben, utána kettőspont), a cikk címe (utána pont), esetleges alcíme (utána pont), a folyóirat címe (utána vessző), sorszám az évfolyamon belül (utána pont és vessző), a cikk első és utolsó oldalszáma, közte hosszú idézőjel (–). Az évfolyamszámot csak akkor kell megadni, ha a hivatkozott mű másképp nem azonosítható. Az évfolyamszám a folyóiratcím után álljon, és kövesse az évf. rövidítés vagy a kötet szó, ez után pedig az évfolyamon belüli lapszám. Elektronikus folyóirat esetén az információ kiegészül az internetes címmel. A társszerzők neve közé vesszőt teszünk. Példák folyóiratcikkre:

Hajdú Z. (2008): A kárpát-medencei államosodási térfolyamatok kérdőjelei: széttagolódás, kárpát-medencei integráció, avagy betagolódás az euro-atlanti nagytérségi rendszerekbe? Közép-európai Közlemények, 2., 27–33.

Kothari, S., Kuruvilla, B. (2008): There is no alternative to socialism. Interview with Egyptian economist Samir Amin. Frontline. India’s National Magazine, 26., http://www.hinduonnet.com/fline/fl2526/stories/20090102252604400.htm Letöltés: 2009. márc. 16.

Gyűjteményes kötetben szereplő cikk esetén:

A szerző családneve és utónevének kezdőbetűje (utána pont), a megjelenés évszáma (zárójelben, utána kettőspont), a cikk címe (utána pont), esetleges alcíme (utána pont). A befogadó kötet leírását az In: vezeti be. Következik a szerkesztő családneve és utónevének kezdőbetűje, a (szerk.) vagy (ed.) (utána kettőspont), a kötet címe (utána pont), esetleges alcíme (utána pont), a kiadó neve (utána vessző), a város, ahol kiadták (utána vessző), a cikk első és utolsó oldalszáma. Példa gyűjteményes kötetben levő cikkre:

Péteri G. (1991): Az önkormányzatok és oktatási intézmények viszonya, finanszírozási kérdések. In: Kozma T. (szerk.): Önkormányzat és iskola. Oktatáskutató Intézet, Budapest, 122–154.

Ha a szerző nem természetes személy, akkor a szervezet neve a kiadó pozíciójából a szerzőébe lép előre. Példa kollektív szerzőre:

KSH (2005): Területi statisztikai évkönyv 2004. Budapest.

Internetes források esetén:

Az internetes források rendezése újrakezdődő betűrendben történik. Formátuma: http://www.stb/esigytovabb/ (utána szóköz), Letöltés: dátum. Példa internetes forrásra:

http://www.rkk.hu/tudomanyos_tevekenyseg/nemzetkozi kutatasok.html Letöltés: 2011. márc. 16.

Szövegközi hivatkozások:

A szövegközi hivatkozások erősen ajánlottak, kerüljétek a lábjegyzetben történő hivatkozásokat. A szövegközi hivatkozás formája (Hajdú 2008), oldalszám-hivatkozás esetén (Hajdú 2008, 28.), a szerző szövegben való feltüntetése esetén Hajdú (2008, 28.), több szerző esetén (Kothari, Kuruvilla 2008), több hivatkozás egy helyen való feltüntetése esetén (Hajdú 2008; Kothari, Kuruvilla 2008), internetes forrásoknál (http://www.mrtt.hu). Szó szerinti idézeteknél természetesen az idézett szöveg „idézőjelek közé” kerül, mögé pedig kötelező az oldalszámmal való hivatkozás. Másodhivatkozás esetében a forma (Hajdú 2008, 43. in Szabó 2010, 25.). Az irodalomjegyzékben a másodhivatkozásokat célszerű külön, egy „Másodhivatkozások” címszó alá feltüntetni, természetesen ABC sorrendben.

 

1. Bemutatkozó és önreflexív bevezetés – február 14.

Fogalmak:

posztkolonializmus, posztstrukturalizmus, kritikai földrajz, tudás/hatalom, szituációba ágyazott tudás, megtestesült tudás, tudásföldrajz, önreflexivitás

Olvasmány:

Ashcroft, B., Griffiths, G., Tiffin, H. (1995): General Introduction. In: The Post-Colonial Studies Reader. London, New York: Routledge. 1–4.

Kézikönyvek:

Ashcroft, B., Griffiths, G., Tiffin, H. (1998): Post-Colonial Studies: The Key Concepts. London, New York: Routledge.

Sharp, J. (2008): Geographies of Postcolonialism. London: Sage.

Young, R. J. C. (2001): Postcolonialism. In: Postcolonialism: An Historical Introduction. Malden, Oxford, Carlton: Blackwell. 57–70.

Bibliográfia:

Bhabha, H. K. (1996): A posztkoloniális és a posztmodern. (Fordította: Harmati Enikő.) Helikon Irodalomtudományi Szemle, 4: 484–509.

Bókay, A. (2006): Posztkolonialitás (XI.3.). Egy posztkoloniális olvasat (XI.4.). In: Idem: Bevezetés az irodalomtudományba. Budapest: Osiris Kiadó. 157–161.

Stam, R., Spence, L. (2005): Kolonializmus, rasszizmus és reprezentáció – Bevezetés. (Fordította: Buglya Zsófia). Metropolis filmelméleti és filmtörténeti folyóirat, 9(2): 12–26. [Stam, R., Spence, L. (1983): Colonialism, Racism and Representation: An Introduction. Screen, 24(2): 2–20.]

Szamosi, G. (1996) A posztkolonialitás. Helikon Irodalomtudományi Szemle, 4: 415–429.

 

2. Gyarmatosítás és imperializmus I.: globális történelem – február 21.

Fogalmak:

kolonializmus, telepes gyarmatosítás, imperializmus, formális és informális imperializmus, globális és transznacionális történelem, kritikai kartográfia, civilizáció, alávetett (subaltern), felfedezések és expedíciók

Olvasmány:

Howe, S. (2004): Birodalmak. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 40–44, 76–124.

Kézikönyvek:

Conrad, J. (2016): What is Global History? Princeton, NJ: Princeton University Press.

Clayton, D. (2009a) Colonialism. In: Gregory, D., Johnston, R. J., Pratt, G., Watts, M., Whatmore, S. (szerk.): The Dictionary of Human Geography. (Ötödik kiadás.) Oxford: Wiley-Blackwell. 94–98.

Clayton, D. (2009b) Imperialism. In: Gregory, D., Johnston, R. J., Pratt, G., Watts, M., Whatmore, S. (szerk.): The Dictionary of Human Geography. (Ötödik kiadás.) Oxford: Wiley-Blackwell. 373–374.

Potter, R. B., Binns, T., Elliott, J. A., Smith, D. (2009): Understanding colonialism. In: Geographies of Development: An Introduction to Development Studies. (Harmadik kiadás.) Prentice Hall. 47–78.

Young, R. J. C. (2001): Colonialism. In: Postcolonialism: An Historical Introduction. Malden, Oxford, Carlton: Blackwell. 15–25.

Young, R. J. C. (2001): Imperialism. In: Postcolonialism: An Historical Introduction. Malden, Oxford, Carlton: Blackwell. 25–44.

Bibliográfia:

Böröcz, J. (2008): A nagy hálózati játszma: Adalékok a nyugat-európai államiság globális, történeti politikai szociológiájához. Politikatudományi Szemle, 17(1): 41–63.

Böröcz, J. (2016): Kolonializmus. In: Hasított fa: A világrendszer-elmélettől a globális struktúraváltásokig. Budapest: L’Harmattan. 351–360.

Böröcz, J. (2016): Birodalmak. In: Hasított fa: A világrendszer-elmélettől a globális struktúraváltásokig. Budapest: L’Harmattan. 361–368. [Böröcz, J., Sarkar, M. (2012): Empires. In: Helmut K. Anheier, Mark Juergensmeyer, Victor Faessel (eds.) Encyclopedia of Global Studies. Thousand Oaks: Sage. 476–480.]

Césaire, A. (2001[1955]): Discourse on Colonialism. New York: Monthly Review Press.

Collet, D. (2010): Big Sciences, Open Networks, and Global Collecting in Early Museums. In: Peter Meusburger, David N. Livingstone, Heike Jöns (szerk.): Geographies of Science. London: Springer. 121–138.

Domosh, M. (1991): Towards a feminist historiography of geography. Transactions of the Institute of British Geographers, 16: 95–104.

Grove, R. (1994): Green Imperialism: Colonial Expansion, Tropical Island Edens and the Origins of Environmentalism, 1600–1860. Cambridge: Cambridge University Press.

Harris, S. J. (1998) Long-Distance Corporations, Big Sciences, and the Geography of Knowledge. Configurations, 6(2): 269–304.

Hodge, J. M. (2011) Science and Empire: An Overview of the Historical Scholarship. In: Bennett, B. M., Hodge, J. M. (eds.) Science and Empire: Knowledge and Networks of Science Across the British Empire, 1800-1970. Palgrave Macmillan.

Hopkins, A. G. (szerk.)(2002): Globalization in World History. Pimlico.

Howe, S. (2004): Birodalmak. Budapest: Magyar Világ Kiadó.

Hudson, B. (1977): The new geography and the new imperialism, 1870–1918. Antipode, 9: 12–19.

Lewis, M. W., Wigen, K. E. (1997): The Myth of Continents: A Critique of Metageography. Berkeley: University of California Press.

Livingstone, David N. (1992): Of Myths and Maps: Geography in the Age of Reconnaissance. (Chapter 2.) In: The Geographical Tradition: Episodes in the History of a Contested Enterprise. London: Blackwell. 32–62.

Memmi, A. (2003[1957]): The Colonizer and the Colonized. Earthscan Publications.

Mintz, S. W. (1986): Sweetness and Power: The Place of Sugar in Modern History. Penguin Books.

Mommsen, W. J. (1980): Theories of Imperialism. New York: Random House.

Pakenham, T. (1991): The Scramble for Africa: The White Man’s Conquest of the Dark Continent from 1876 to 1912. New York: Random House.

Pratt, M. L. (1992): Imperial Eyes: Travel Writing and Transculturation. London: Routledge.

Smith, N. (1994): Geography, empire and social theory. Progress in Human Geography, 18(4): 491–500.

http://www.slavevoyages.org

Összehasonlító:

Jensen, L., Suárez-Krabbe, J., Groes, C., Pecic, Z. L. (szerk.)(2017): Postcolonial Europe: Comparative Reflections after the Empires. Rowman and Littlefield.

Howe, S. (2000): Ireland and Empire: Colonial Legacies in Irish History and Culture. Oxford: Oxford University Press.

Morozov, V. (2015): Russia’s Postcolonial Identity: A Subaltern Empire in a Eurocentric World. New York: Palgrave Macmillan.

Shawcross, E. (2017): France, Mexico and Informal Empire in Latin America, 1820–1867: Equilibrium in the New World. New York: Palgrave Macmillan.

 

3. Gyarmatosítás és imperializmus II.: faj/rassz és környezet – február 28.

Fogalmak:

faj/rassz, etnikum, környezet, földrajzi determinizmus és posszibilizmus, frontier, trópusok, fehér felsőbbrendűség, egzotikus/egzoticizmus, eugenika, apartheid, monogenizmus és poligenizmus, biológiai rasszizmus, tudományos rasszizmus, intézményi rasszizmus, tudatos és nem tudatos rasszizmus, közvetlen és burkolt rasszizmus, szociál-darwinizmus, evolucionizmus, kraniometria és frenológia, feminizálás, infantizálás, gyarmati vágy, morális éghajlattan

Olvasmány:

West, C. (2008): A modern rasszizmus genealógiája. In: Kende A., Vajda R. (szerk.) Rasszizmus a tudományban. Budapest: Napvilág Kiadó. 33–54.

Kézikönyvek:

Rasszizmus:

Alland Jr., A. (2002): Race in Mind: Race, IQ, and Other Racisms. New York: Palgrave Macmillan.

Back, L., Solomos, J. (szerk.)(2000): Theories of Race and Racism: A Reader. London, New York: Routledge.

Bonnett, A. (2000): Anti-Racism. (Key Ideas sorozat.) London, New York: Routledge.

Bulmer, M., Solomos, J. (szerk.)(1999): Racism. Oxford: Oxford University Press.

Bulmer, M., Solomos, J. (szerk.)(2004): Researching Race and Racism. London, New York: Routledge.

Eliav-Feldon, M., Isaac, B., Ziegler, J. (szerk.)(2009): The Origins of Racism in the West. Cambridge: Cambridge University Press.

Garner, S. (2010): Racisms: An Introduction. Sage.

Goldberg, D. T., Solomos, J. (szerk.)(2002): A Companion to Racial and Ethnic Studies. Blackwell.

Miles, R., Brown, M. (2003): Racism. (Második kiadás. Key Ideas sorozat.) London, New York: Routledge.

Moore, J. H. (szerk.)(2008): Encyclopedia of Race and Racism. (1–3. kötet.) Thomson, Gale.

Bibliográfia:

Beinhart, W., Hughes, L. (2007): Environment and Empire. Oxford: Oxford University Press.

Beattle, J. (2011): Empire and Environmental Anxiety: Health, Science, Art and Conservation in South Asia and Australasia, 1800–1920. New York: Palgrave Macmillan.

Driver, F. (1992): Geography’s empire: histories of geographical knowledge. Environment and Planning D: Society and Space, 10: 23–40.

Driver, F. (2004): Imagining the Tropics: Views and Visions of the Tropical World. Singapore Journal of Tropical Geography, 25(1): 1–17.

Grove, R. H. (1997): Ecology, Climate and Empire: Colonialism and Global Environmental History, 1400–1940. Cambridge: The White Horse Press.

Fanon, F. (1985): A Föld rabjai. Budapest: Gondolat. [Fanon, F. (1961): The Wretched of the Earth.]

Wallerstein, I. (2011): Fanon XXI. századi olvasata. Eszmélet, 89: 9–16.

http://epa.oszk.hu/01700/01739/00074/pdf/EPA01739_eszmelet_89_2011_009-016.pdf

Fanon, F. (1981): Fekete bőr, fehér maszkok (részlet). In: Béládi, L. (szerk.): Fejlődés-tanulmányok 3.: Az elmélet fegyvere és a fegyverek kritikája – ideológusok és filozófusok a harmadik világból. Budapest: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar. 255–264.

Fanon, F. (1981): Fajgyűlölet és kultúra. In: Béládi, L. (szerk.): Fejlődés-tanulmányok 3.: Az elmélet fegyvere és a fegyverek kritikája – ideológusok és filozófusok a harmadik világból. Budapest: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar. 265–280.

Grove, R. (1998) Ecology, Climate and Empire: Colonialism and Global Environmental History, 1400-1940.

Huggan, G., Tiffin, H. (2010): Postcolonial Ecocriticism: Literature, Animals, Environment.

Kende, A., Vajda, R. (szerk.)(2008): Rasszizmus a tudományban. Budapest: Napvilág Kiadó.

Livingstone, D. N. (1992): A ’Sternly Practical’ Pursuit: Geography, Race and Empire. (Chapter 7.) In: The Geographical Tradition: Episodes in the History of a Contested Enterprise. London: Blackwell. 216–259.

Livingstone, D. N. (1991): The moral discourse of climate: historical considerations on race, place and virtue. Journal of Historical Geography, 17(4): 413–434.

Livingstone, D. N. (1999): Tropical climate and moral hygiene: The anatomy of a Victorian debate. British Journal of the History of Science, 32: 93–110.

Livingstone, D. N. (2002): Race, Space and Moral Climatology: Notes Toward a Genealogy. Journal of Historical geography, 28(2): 159–180.

Lott, T. L. (1999): The Invention of Race: Black Culture and the Politics of Representation. Wiley-Blackwell.

Máthé-Shires L. (2000): Gyarmatok mocska: egy pestisjárvány története. Café Bábel, 10(38): 97–106.

Máthé-Shires L. (2001): A birodalmi orvoslástól a gyarmati orvoslásig: a brit maláriapolitika Dél-Nigériában 1895-1912 között. In: Zeidler Miklós (szerk.) Tanulmányok a XIX-XX. századi történelemből: a 2001. május 21–22-én tartott történész doktorandusz konferencia előadásai. Budapest: ELTE BTK Történettudományok Doktori Iskola. 43–58.

Máthé-Shires L. (2004): A brit maláriapolitika története Észak-Nigériában a 20. század elején. In: Frank Tibor (szerk.) Angliától Nagy-Britanniáig: magyar kutatók tanulmányai a brit történelemről. Budapest: Gondolat. 256–271.

McNeill, J. R. (2010): Mosquito Empires: Ecology and War in the Greater Caribbean, 1620–1914. Cambridge: Cambridge University Press.

Peet, R. (1985): The Social Origins of Environmental Determinism. Annals of the Association of American Geographers, 75(3): 309–333. Lásd még: Kay, J. (1986): Commentary on „The Social Origins of Environmental Determinism.” Annals of the Association of American Geographers, 76(2): 275–277.

Schilling, B. (2014): Postcolonial Germany: Memories of Empire in a Decolonized Nation. Oxford: Oxford University Press.

Valls, A. (szerk.)(2005): Race and Racism in Modern Philosophy. New York: Cornell University Press.

Ward, J. K., Lott, T. L. (szerk.)(2002): Philosophers on Race: Critical Essays. Oxford: Blackwell.

A kolonializmus visszaállításáról szóló vita (Third World Quarterly):

Gilley, B. (2017): The case for colonialism. Third World Quarterly, 1–17.

Heleta, S. (2017): The Third World Quarterly debacle. Africa Is a Country, szeptember 24. [http://africasacountry.com/2017/09/the-third-world-quarterly-debacle/]

Robinson, N. J. (2017): A quick reminder of why colonialism was bad. Current Affairs, szeptember 14. [https://www.currentaffairs.org/2017/09/a-quick-reminder-of-why-colonialism-was-bad]

Wills, J. H., Salazar, R., Leung, C.: Call for Apology and Retraction from Third World Quarterly [https://www.change.org/p/third-world-quarterly-call-for-apology-and-retraction-from-third-world-quarterly]

Wood, P. (2017): The Article that Made 16,000 Ideologues Go Wild. Minding the Campus, október 4. [https://www.mindingthecampus.org/2017/10/the-article-that-made-16000-profs-go-wild/]

 

4. Orientalizmus – március 7.

Fogalmak:

orientalizmus, okcidentalizmus, Másik/másikolás (Othering), hibriditás, liminalitás, diskurzus, harmadik tér (thirdspace), binarizmus, alteritás, mimikri, orientális despotizmus, posztstrukturalizmus, nativizmus, feminizálás, alárendelt (subaltern), intertextualitás, episztemikus erőszak, struktúra/ágencia, logocentrizmus, dekonstrukció, genealógia

Olvasmány:

Said, E. W. (2000): Bevezetés. In: Orientalizmus. Budapest: Európa Könyvkiadó. 1–56.

Kézikönyvek:

Turner, B. S. (1994): Orientalism. In: Orientalism, Postmodernism and Globalism. London, New York: Routledge. 3–54.

Young, R. J. C. (2001): Edward Said and Colonial Discourse. In: Postcolonialism: An Historical Introduction. Malden, Oxford, Carlton: Blackwell. 383–394.

Bibliográfia:

Bhabha, H. (1994). The Location of Culture. London: Routledge.

Bugge, P. (2000): Asia and the Idea of Europe: Europe and its Others. Kontur: Tidsskrift for Kulturstudier, 1(2): 3–13.

Clifford, J. (2000): Said orientalizmusáról. Lettre, 39. [http://epa.oszk.hu/00000/00012/00023/cliffordsaid.htm]

Cronin, S. (2015): Introduction: Edward Said, Russian Orientalism and Soviet Iranology. Iranian Studies, 48(4): 647–662.

Curtis, M. (2009): Orientalism and Islam: European Thinkers on Oriental Despotism in the Middle East and India. Cambridge: Cambridge University Press.

Ginelli, Z. (2017): A Nyugaton, és csakis a Nyugaton: A kapitalizmus szellemének földrajza. Replika, 103: 115–140.

Hsia, A. (1997): Chinesia: The European Construction of China in the Literature of the 17th and 18th Centuries. Max Niemeyer Verlag GmbH and Co.

Inden, R. (1986): Orientalist Constructions of India. Modern Asian Studies, 20(3): 401–446.

Irwin, R. (2007): For Lust of Knowing: The Orientalists and Their Enemies. Penguin Books.

Lach, D. F. (1977): Asia in the Making of Europe. Vol. 2: A Century of Wonder. Chicago, London: The University of Chicago Press.

Marchand, S. L. (2010): German Orientalism in the Age of Empire: Religion, Race, and Scholarship. Cambridge: Cambridge University Press.

Marsh, K. (2009): India in the French Imagination: Peripheral Voices, 1754–1815. London: Pickering and Chatto.

Oskanian, K. K. (2018): A Very Ambiguous Empire: Russia’s Hybrid Exceptionalism. Europe-Asia Studies, 70(1): 26–52.

Said, E. W. (1994): Culture and Imperialism. London: Vintage.

Said, E. W. (2000): Orientalizmus. Budapest: Európa Könyvkiadó.

Spivak, G. C. (1996): Szóra bírható-e az alárendelt? (Fordította: Mánfai Alice, Tarnay László.) Helikon Irodalomtudományi Szemle, 4: 450–483.

Varisco, D. M. (2007): Reading Orientalism: Said and the Unsaid. University of Washington Press.

Edward Said és Bernard Lewis vita:

Lewis, B. (1982): The Question of Orientalism. The New York Review of Books, 29(11), június 24. [https://www.amherst.edu/media/view/307584/original/The+Question+of+Orientalism+by+Bernard+Lewis+|+The+New+York+Review+of+Books.pdf]

Lewis, B. (1990): The Roots of Muslim Rage. The Atlantic Monthly, September. [http://pages.pomona.edu/~vis04747/h124/readings/Lewis_roots_of_muslim_rage.pdf]

Said, E. W., Grabar, O. (1982): Orientalism: An Exchange. The New York Review of Books, augusztus 12. [http://www.nybooks.com/articles/1982/08/12/orientalism-an-exchange]

Warraq, I. (2007): Defending the West: A Critique of Edward Said’s ’Orientalism’. Prometheus Books.

Edward Said és Samuel P. Huntington vita:

Foreign Affairs (2010): The Clash of Civilizations: The Debate. (Második kiadás.) New York: Foreign Affairs. [http://www.scholarsglobe.org/uploads/7/2/1/5/7215173/the_clash_of_civilizations_the_debate.pdf]

Huntington, S. P. (2015): A civilizációk összecsapása és a világrend a átalakulása. Budapest: Európa.

Said, E. W. (2001): The Clash of Ignorance: Labels like „Islam” and „the West” serve only to confuse us about disorderly reality. Nation, október 4. [https://www.thenation.com/article/clash-ignorance]

Said, E. W. (1993): The Myth of the „Clash of Civilizations”. University of Massachusetts, Amherst. [Szöveg: https://archive.org/details/edward_201604; előadás: https://www.youtube.com/watch?v=aPS-pONiEG8]

 

5. Eurocentrizmus – március 14.

Fogalmak:

eurocentrizmus, hegemónia, felvilágosodás, déli episztemológia, prezentizmus, európai csoda, ipari forradalom, ázsiai termelési mód, orientális despotizmus, nativizmus, modernitás, többféle modernitás, kulturális rasszizmus, tudat/elme dekolonizálása, posztkoloniális és dekolonizált társadalomtudomány, globális és transznacionális történelem, kritikai geopolitika, kritikai nemzetközi kapcsolatok, Európa provincializálása

Olvasmány:

Blaut, J. M. (1992): The Theory of Cultural Racism. Antipode, 24(4): 289–299.

Blaut, J. M. (2000): Chapter 10: Thirty Reasons Why Europeans Are Better Than Everyone Else (A Checklist). In: Eight Eurocentric Historians. New York, London: The Guilford Press. 200–204.

Blaut, J. M. (2000): Chapter 11: The Model. In: Eight Eurocentric Historians. New York, London: The Guilford Press. 205–208.

Kézikönyvek:

Allen, R. C. (2011): Global Economic History: A Very Short Introduction. Oxford: Oxford University Press.

Daly, J. (2015): Historians Debate the Rise of the West. London, New York: Routledge.

Bibliográfia:

Amin, S. (2009): Eurocentrism: Modernity, Religion, and Democracy: A Critique of Eurocentrism and Culturalism. (Második kiadás.) New York: Monthly Review Press.

Bernal, M. (1987): Black Athena: The Afroasiatic Roots of Classical Civilization (The Fabrication of Ancient Greece, 1785–1985). New Brunswick: Rutgers University Press.

Blaut, J. M. (2000): Eight Eurocentric Historians. New York: The Guilford Press.

Blaut, J. M. (1993): The Colonizer’s Model of the World: Geographical Diffusionism and Eurocentric History. New York: Guilford.

Chakrabarty, D. (2000). Provincializing Europe: Postcolonial Thought and Historical Difference. Princeton, NJ: Princeton University Press.

Eisenstadt, S. N. (2002): Multiple modernities. New Brunswick: Rutgers.

Frank, A. G. (1998): ReORIENT: Global Economy in the Asian Age. University of California Press.

Ginelli, Z. (2017): A Nyugaton, és csakis a Nyugaton: A kapitalizmus szellemének földrajza. Replika, 103: 115–140.

Goody, J. (2010): The East in the West. Cambridge: Cambridge University Press.

Goody, J. (2006): The Theft of History. Cambridge: Cambridge Unviersity Press.

Goswami, M. (2005): Autonomy and comparability: Notes on the anticolonial and the postcolonial. Boundary, 32(2): 201–225.

Harley, J. B. (1989): Deconstructing the map. Cartographica, 26: 1–20.

Hobson, J. M. (2004): The Eastern Origins of Western Civilisation. Cambridge: Cambridge University Press.

Kayaoglu, T. (2010): Westphalian Eurocentrism in International Relations Theory. International Studies Review, 12: 193–217.

Mignolo, W. D. (2005): The Idea of Latin America. Malden, Oxford, Victoria: Wiley-Blackwell.

Pomeranz, K. (2000): Introduction. In: The Great Divergence. Princeton: Princeton University Press. 3–27.

Saarinen, T. F. (1987): Centering of Mental Maps of the World. (Discussion Paper.) Tucson: University of Arizona, Department of Geography and Regional Development. https://files.eric.ed.gov/fulltext/ED293738.pdf

Vlassopoulos, K. (2007): Introduction. In: Unthinking the Greek Polis: Ancient Greek History Beyond Eurocentrism. Cambridge: Cambridge University Press. 1–10.

Wolf, E. (1995): In: Európa és a történelem nélküli népek. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Posztkoloniális és dekoloniális társadalomtudomány:

Bhambra, G. K. (2007): Sociology and Postcolonialism. Another „Missing” Revolution? Sociology, 41(5): 871–884.

Burroway, M. (2005): Conclusion: Provincializing the social sciences. In: G. Steinmetz (szerk.): The Politics of Method: Positivism and Its Epistemological Others. Durham, NC: Duke University Press.

Comaroff, J., Comaroff, J. L. (2012): Theory from the South. In: Theory from the South: Or, How Euro-America is Evolving Toward Africa. London: Routledge. 1–50.

Deshpande, S. (2007). Fashioning a postcolonial discipline. In: Uberoi, P., Sundar, N., Deshpande, S. (szerk.): Anthropology in the East. Delhi: Open University Press.

Go, J. (szerk.)(2016): Postcolonial Sociologies: A Reader. Bingley: Emerald Group.

Harding, S. (szerk.)(2011): The Postcolonial Science and Technology Studies Reader. Durham, London: Duke University Press.

Smith, L. T. (2012): Decolonizing Methodologies: Research and Indigenous Peoples. (Második kiadás.) London: Zed Books.

A Peters-féle térképvetület vitája (The Cartographic Journal):

Ashmore, B. (2003): Arno Peters changed the World! Development Education and the Peters’ Projection. The Cartographic Journal, 40(1): 57–59.

Barney, T. (2014): The Peters Projection and the Latitude and Longitude of Recolonization. Journal of International and Intercultural Communication, 7(2):103–126.

Crampton, J. W. (2003): Reflections on Arno Peters (1916–2002). The Cartographic Journal, 40(1): 55–56.

Harley, B. J. (1991): Can There Be a Cartographic Ethics? Cartographic Perspectives, 10: 9–16.

Kaiser, W. L., Wood, D. (2003): Arno Peters – The Man, The Map, The Message. The Cartographic Journal, 40(1): 53–54.

Robinson, A. H. (1985): Arno Peters and His New Cartography. The American Cartographer, 12(2): 103–111.

Vujakovic, P. (2002): From North-South to West Wing: Why the ’Peters Phenomenon’ Will SImply Not Go Away. The Cartographic Journal, 39(2): 177–179.

Vujakovic, P. (2003a): Damn or be Damned: Arno Peters and the Struggle for the ’New Cartography’. The Cartographic Journal, 40(1): 61–67.

Vujakovic, P. (2003b): Arno Peters: The man and his map. The Cartographic Journal, 40(1): 51–52.

Vita 1492 jelentőségéről a Political Geography folyóiratban:

Blaut, J. M. (1992): I. Fourteen ninety-two. Political Geography, 11(4): 355–385.

Frank, A. G. (1992): II. Fourteen ninety-two once again. Political Geography, 11(4): 386–393.

Amin, S. (1992): III. On Jim Blaut’s ‘Fourteen ninety-two’. Political Geography, 11(4): 394–395.

Dodgshon, R. A. (1992): IV. The role of Europe in the early modern world-system: parasitic or generative? Political Geography, 11(4): 396–400.

Palan, R. (1992): V. The European miracle of capital accumulation. Political Geography, 11(4): 401–406.

Blaut, J. M. (1992): VI. Response to comments by Frank, Amin, Dodgshon and Palan. Political Geography, 11(4): 407–412.

André Gunder Frank és David Landes vita:

http://studien-von-zeitfragen.de/reOrient/html/frank_on_landes.html

Duchesne, R. (2001–2002): Between Sinocentrism and Eurocentrism: Debating Andre Gunder Frank’s Re-Orient: Global Economy in the Asian Age. Science and Society, 65(4): 428–463.

Dekolonializmus:

Bhambra, G. K. (2014): Postcolonial and Decolonial Dialogues. Postcolonial Studies, 17(2): 115–121.

Dabashi, H. (2015): Can Non-Europeans Think? Chicago: University of Chicago Press.

Dussel, E. (1993): Eurocentrism and Modernity (Introduction to the Frankfurt Lectures). Boundary 2, 20(3): 65–76.

Eze, E. Ch. (1997): The Color of Reason: The Idea of ’Race’ in Kant’s Anthropology. In: Eze, E. C. (ed.): Postcolonial African Philosophy: A Critical Reader. Oxford: Blackwell. 103–131.

Mahbubani, K. (1998): Can Asians Think? Understanding the Divide between East and West. Hanover, NH: Steerforth Press.

Mignolo, W. D. (2009) Epistemic Disobedience, Independent Thought and De-Colonial Freedom. Theory, Culture and Society, 26(7–8): 1–23.

Mignolo, W. (2012): Local Histories, Global Designs: Coloniality, Subaltern Knowledges and Border Thinking. (Második kiadás.) Princeton, NJ: Princeton University Press.

Mignolo, W. (2014): The North of the South and the West of the East. Ibraaz: Contemporary Visual Cultures in North Africa and the Middle East, november.

Ngugi, W. T. (1981): Decolonizing the Mind. London: James Currey.

Pletsch, C. (1981): The Three Worlds, or the Division of Social Scientific Labor, circa 1950–1975. Comparative Studies in Society and History, 23(4): 565–587.

Quijano, A. (2010): Coloniality and Modernity/Rationality. Cultural Studies, 21(2): 168–178.

Afrocentrizmus:

Appiah, K. A. (2001): Afrikai identitások. Café Bábel, 39–40: 79–86.

Bernasconi, R. (1997): African Philosophy’s Challenge to Continental Philosophy. In: Eze, E. C. (szerk.): Postcolonial African Philosophy. John Wiley and Sons. 183–196.

Howe, S. (1998): Afrocentrism: Mythical Pasts and Imagined Homes. London, New York: Verso.

Monteiro-Ferreira, A. (2014): The Demise of the Inhuman: Afrocentricity, Modernism, and Postmodernism. Albany, NY: SUNY Press.

 

6. Világrendszer és függőség – március 21.

Fogalmak:

modernizációs elmélet, világrendszer, félperiféria, centrum-periféria, függőségelmélet, szatelit-metropolit, neokolonializmus és neoimperializmus, Harmadik világ, fejlődő országok, lumpenburzsoázia, komprádor elit, kreolizáció, Globális dél, trikontinentalizmus, pánafrikanizmus, El Nem Kötelezett Országok, UNCTAD, kölcsönös függőség (interdependencia), egyenlőtlen csere, fejlődéstanulmányok, kizsákmányolás, értéktörvény, import-orientált iparosítás, export-orientált növekedés, rassz alapú munkamegosztás

Olvasmány:

Kapoor, I. (2010): Kapitalizmus, kultúra, cselekvés: függőségi elmélet kontra posztkolonializmus. Fordulat, 12: 101–124.

VAGY

Arrighi, G. (2014): A fejlődés illúziója: A félperiféria koncepciójának megújítása. Eszmélet, 103(ősz): 159–192. [http://epa.oszk.hu/01700/01739/00088/pdf/EPA01739_eszmelet_2014_103_osz_159-192.pdf]

Kézikönyvek:

Saul, J. S., Leys, C. (2006): Dependency. In: Clark, D. A. (szerk.): The Elgar Companion to Development Studies. Cheltenham, Northampton: Edward Elgar. 111–115.

Young, R. J. C. (2001): Neocolonialism. In: Postcolonialism: An Historical Introduction. Malden, Oxford, Carlton: Blackwell. 44–57.

Bibliográfia:

Arrighi, G. (2014): A fejlődés illúziója: A félperiféria koncepciójának megújítása. Eszmélet, 103(ősz): 159–192. [http://epa.oszk.hu/01700/01739/00088/pdf/EPA01739_eszmelet_2014_103_osz_159-192.pdf]

Arrighi, G. (2010): The Long Twentieth Century: Money, Power and the Origins of Our Times. London: Verso.

Ágh, A. (1988): „Népek hazája, nagyvilág…”: A világrendszer-elméletek történetéhez. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Chase-Dunn, C. (1999): Globalization: A world-systems perspective. Journal of World-Systems Research, 5(2): 187–215.

Frank, A. G. (1979): Dependent Accumulation and Underdevelopment. Palgrave Macmillan.

Frank, A. G. (1998): ReORIENT: Global Economy in the Asian Age. University of California Press.

Jewsiewicki, B. (1987): The African prism of Immanuel Wallerstein. Radical History Review, 39: 50–68.

Jian, C., Klimke, M., Kirasirova, M., Nolan, M., Young, M., Waley-Cohen, J. (szerk.)(2018): The Routledge Handbook of the Global Sixties: Between Protest and Nation-Building. Routledge.

Miszlivetz F. (2009): Válság világrendszer-szemléletben. Savaria University Press, Szombathely.

Melegh, A., Thornton, A., Philipov, D. (2013): Perceptions of societal developmental hierarchies in Europe and beyond: a Bulgarian perspective. European Sociological Review, 29(3): 603–615.

Samman, K., Mazhar, A-Z. (szerk.)(2008): Islam and the Modern Orientalist World-System. Boulder, London: Paradigm.

Szigeti, P. (2005): Világrendszernézőben. Budapest: Napvilág Kiadó.

Taylor, P. J. (1994): The state as container: Territoriality in the modern world-system. Progress in Human Geography, 18(2): 151–162.

Taylor, P. J. (1997): Mitől modern a világrendszer? Eszmélet, 33: 16–39.

Wallerstein, I. (1985): The Relevance of the Concept of Semi-Periphery to Southern Europe. In: Arrighi, G. (szerk.) Semiperipheral Development: The Politics of Southern Europe in the Twentieth Century. London: Sage. 31–39.

Wallerstein, I. (2010): Bevezetés a világrendszer-elméletbe. Budapest: L’Harmattan. [http://eszmelet.hu/wp-content/uploads/2014/05/Wallerstein-új.pdf]

Fejlődés-tanulmányok sorozat:

Amin, S. (1980): A világméretű felhalmozás. Bevezetés. Béládi, L., Miszlivetz, F. (szerk.) Fejlődés-tanulmányok 1. Budapest: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Tudományos Szocializmus Tanszék. 241–292.

Amin, S. (1982): Az egyenlőtlen fejlődés. I. fejezet. Béládi, L., Miszlivetz, F. (szerk.) Fejlődés-tanulmányok 1. Budapest: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Tudományos Szocializmus Tanszék. 437–487.

Amin, S. (1983): Egyenlőtlen csere és értéktörvény. In: Fejlődés-tanulmányok 5.: Egyenlőtlen nemzetközi csere vagy a cserepartnerek egyenlőtlensége – világgazdaság és imperializmus. Budapest: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Tudományos Szocializmus Tanszék. 123–160.

Arghiri, E. (1983): Az egyenlőtlen csere (részletek). In: Fejlődés-tanulmányok 5.: Egyenlőtlen nemzetközi csere vagy a cserepartnerek egyenlőtlensége – világgazdaság és imperializmus. Budapest: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Tudományos Szocializmus Tanszék. 1–88.

Frank, A. G. (1980): Az úgynevezett eredeti felhalmozásról. In: Béládi, L., Kollár, L. (szerk.): Fejlődés-tanulmányok 4.: „Periférikus” nemzetek és nemzetek feletti központok – Tanulmányok a világkapitalizmus egyenlőtlen fejlődéséről. Budapest: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Tudományos Szocializmus Tanszék. 41–92.

Furtado, C. (1980): Fejlődés. In: Béládi, L., Kollár, L. (szerk.): Fejlődés-tanulmányok 4.: „Periférikus” nemzetek és nemzetek feletti központok – Tanulmányok a világkapitalizmus egyenlőtlen fejlődéséről. Budapest: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Tudományos Szocializmus Tanszék. 1–41.

Grieve, M. (1980): Függőség vagy fejlődés: nemzetközi és belső egyenlőtlenségek Afrikában. In: Fejlődés-tanulmányok 1.: Kritikai elméletek és elméletkritikák: Bevezetés Budapest: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Tudományos Szocializmus Tanszék. 363–416.

Kollár, Z. (1980): André Gunder Frank Latin-Amerika-ábrázolásának margójára. In: Béládi, L., Miszlivetz, F. (szerk.) Fejlődés-tanulmányok 1. Budapest: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Tudományos Szocializmus Tanszék. 57–92.

Wallerstein, I. (1980): A világrendszer-szemlélet a társadalomtudományokban. In: Béládi, L., Kollár, L. (szerk.): Fejlődés-tanulmányok 4.: „Periférikus” nemzetek és nemzetek feletti központok – Tanulmányok a világkapitalizmus egyenlőtlen fejlődéséről. Budapest: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Tudományos Szocializmus Tanszék. 145–165.

Wallerstein, I. (1980): A félperiférikus országok és korunk világválsága. In: Béládi, L., Kollár, L. (szerk.): Fejlődés-tanulmányok 4.: „Periférikus” nemzetek és nemzetek feletti központok – Tanulmányok a világkapitalizmus egyenlőtlen fejlődéséről. Budapest: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Tudományos Szocializmus Tanszék. 166–202.

Wallerstein, I. (1980): A modern világrendszer fejlődésének módozatai. In: Fejlődés-tanulmányok 1. Budapest: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Tudományos Szocializmus Tanszék. 293 – ???

7. Kelet-Európa de/konstruálása – április 24.

Fogalmak:

Kelet-Európa, Közép-Európa, Kelet-Közép-Európa, Balkán és balkanizmus, beágyazott orientalizmus, kontinentalizmus, dekonstrukció, belső kolonializmus, öngyarmatosítás, kelet-nyugati lejtő, rassz alapú munkamegosztás

Olvasmány:

Wolff, L. (2000): Hogyan találták fel Kelet-Európát? (Ford.: Demendy Nóra) Café Bábel, 39-40. (Kelet-Nyugat): 41–52.

Todorova, M. (1997): Balkanism and Orientalism: Are They Different Categories? In: Imagining the Balkans. Oxford: Oxford University Press. 3–20.

Bibliográfia:

Aldcroft, D. H. (2006): Europe’s Third World: The European Periphery in the Interwar Years. Aldershot, Burlington: Ashgate.

anBlokk (2008): „Hősök helyett közvetítők”: Beszélgetés Alekszandar Kjosszev kultúrakutatóval. anBlokk, (1–2): 113–122. [http://epa.oszk.hu/02700/02725/00001/pdf/EPA02725_anBlokk_2008_1-2_113-122.pdf]

Antohi, S. (2001): A kilencvenes évek románsága: Szimbolikus földrajz és társadalmi identitás. Café Bábel, 39–40: 53

Barbara, D. (2014): East goes global. tranzitblog.hu, november 18. [http://tranzitblog.hu/east_goes_global]

Boatca, M. (2008): Define and Rule: The Role of Orientalism in Recolonizing Eastern Europe. In: Samman, K., Mazhar, A-Z. (szerk.): Islam and the Modern Orientalist World-System. Boulder, London: Paradigm. 187–201.

Buchowski, M. (2006): The Specter of Orientalism in Europe: From Exotic Other to Stigmatized Brother. Anthropological Quarterly, 79(3): 463–482. [http://webs.ucm.es/info/antrosim/docs/BuchowskiMichal_The_Specter_Orientalism_In_Europe.pdf]

Farkas, A. M. (2011): Szittya nacionalizmus vs. birodalmi progresszivizmus: Az öngyarmatosítás két formája Magyarországon. Replika, 75(2): 169–199. [http://replika.hu/system/files/archivum/replika 75-09 Farkas.pdf]

Irinyi Károly (1973): Mitteleuropa-tervek és az osztrák-magyar politikai közgondolkodás. Budapest: Akadémiai Kiadó, Zrínyi Kiadó.

Kjosszev, A. (2000): Megjegyzések az önmagunkat kolonizáló kultúrákról. Magyar Lettre Internationale, 37. [http://epa.oszk.hu/00000/00012/00021/kjossz.htm]

Korhonen, P. (2010): Naming Europe with the East. (Chapter 1.) In: Miklóssy, K., Korhonen, P. (szerk.): The East and the Idea of Europe. Newcastle upon Tyne: Cambridge Scholars Publishing. 1–21.

László, Zs. (2017): On East European Art: Positions We Can Stand Behind and Speak From. Interview with Maja and Reuben Fowkes from Translocal Institute. Mezosfera, 4.

Lewis, M. W., Wigen, K. E. (1997): The Myth of Continents: A Critique of Metageography. Berkeley: University of California Press.

Mayblin, L., Piekut, A., Valentine, G. (2016): ’Other’ Posts in ’Other’ Places: Poland through a Postcolonial Lens? Sociology, 50(1): 60–76.

Melegh A. (2000): Mozgó Kelet. Globális térképek és a státustörvény. In: K. J. M.(szerk.): Zárva várt Nyugat: Tanulmányok a kulturális globalizációról. Budapest: Sík; valamint: Eszmélet, 2002. 55: 33–62. [http://eszmelet.freeweb.hu/55/e55.html]

Melegh, A. (2001): A „Kelet-Nyugat” beszédmód. Népszabadság, december 12.

Melegh, A. (2003): A kelet/nyugat lejtő. Élet és Irodalom, 47(17), április 28.

Meyer, Henry C. (2013[1955]): Mitteleuropa in German Thought and Action, 1815–1945. 2. kiadás. Hága: Springer

Pocock, J. G. A. (2002): Some Europes in Their History. In: Pagden, A. (szerk.): The Idea of Europe From Antiquity to the European Union. Cambridge University Press, 55–71.

Wolff, L. (1994): Inventing Eastern Europe: The Map of Civilization on the Mind of the Enlightenment. Stanford: Stanford University Press.

Balkanizmus

Bakić-Hayden, M. (1995): Nesting Orientalism: the Case of Former Yugoslavia. Slavic Review, 54(4): 917–931.

Bakić-Hayden, M., Robert, H. M. (1992): Orientalist Variations on the Theme of ‘Balkans’: Symbolic Geography in Recent Yugoslav Cultural Politics. Slavic Review, 51(1): 1–15.

Bjelić, D., Savić, O. (szerk.)(2002): Introduction: Blowing Up the „Bridge”. In: Idem: Balkan as Metaphor: Between Globalization and Fragmentation. Cambridge, London: The MIT Press. 1–23.

Buchowski, M. (2006): The Specter of Orientalism in Europe: From Exotic Other to Stigmatized Brother. Anthropological Quarterly, 79(3): 463–482.

Dupcsik, Cs. (2000): Falak és faltörők. 2000: irodalmi és társadalmi havilap, 7: 17–30.

Kiss, T. (2016): Escaping the Balkanizing Gaze? Perception of Global and Internal Hierarchies in Romania, Research Report. Cluj, Romania: Romanian Institute for Research on National Minorities.

Todorova, M. (1997): Balkanism and Orientalism: Are They Different Categories? In: Imagining the Balkans. Oxford: Oxford University Press. 3–20.

Magyar-balkán kolonializmus és imperializmus, belső gyarmatosítás:

Donia, R. J. (2007): Proximate Colony: Bosnia-Hercegovina under Austro-Hungarian Rule. Kakanien Revisited. [http://www.kakanien.ac.at/beitr/fallstudie/rdonia1.pdf]

Detrez, R. (2002): Colonialism in the Balkans. Historic Realities and Contemporary Perceptions. Kakanien Revisited. [http://www.kakanien.ac.at/beitr/theorie/ RDetrez1.pdf]

Eszik, V. (2015): A magyar-horvát tengermellék mint nemzetiesített táj: Adalékok az intézményesülő földrajztudomány és a nemzetépítés kapcsolatához. Korall, 62: 75–96.

Ruthner, C. (2002): Central Europe Goes Postcolonial: New Approaches to the Habsburg Empire around 1900. Cultural Studies, 16(6): 877–883.

Ruthner, C. (2008): Habsburg’s Little Orient. A Post/Colonial Reading of Austrian and German Cultural Narratives on Bosnia-Herzegovina, 1878–1918. Kakanien Revisited. [http://www.kakanien.ac.at/beitr/fallstudie/cruthner5.pdf]

Verdery, K. (1979): Internal Colonialism in Austria-Hungary. Ethnic and Racial Studies, 2(3): 378–399.

Szépirodalmi Figyelő, 2012. 4. szám: Kelet-Európa és posztkolonializmus (tematikus szám):

Babkou, I. (2012): A modern/posztkoloniális a kelet-európai határvidéken. (Ford. Pálfalvi Lajos) Szépirodalmi Figyelő, 4: 27–41.

Pálfalvi, L. (2012): Posztkolonializmus a határ két oldalán. Szépirodalmi Figyelő, 4: 24–26.

Rjabcsuk, M. (2012): Nyugati „Eurázsianizmus” és az „új Kelet-Európa”: a kirekesztés diskurzusa. (Ford. Szathmáry-Kellermann Viktória) Szépirodalmi Figyelő, 4: 59–70.

Skórczewski, D. (2012): Európa kellemetlen (poszt)kolóniái: Markonyi reflexió (nem csak) Varsó nézőpontjából. (Ford. Szathmáry-Kellermann Viktória) Szépirodalmi Figyelő, 4: 42–58.

Lásd még: http://w3.oszk.hu/repscr/wwwi32.exe/[in=rpsr2.in]/?STS=KOZEP-EUROPA-FOGALOM

Kelet/Közép-Európa vita:

Dupcsik, Cs. (1997): Az európai régiók és a Közép-Európa-vita a nyolcvanas években. 2000: irodalmi és társadalmi havilap, 8: 8–19.

Dupcsik, Cs. (1999): Postcolonial studies and the inventing of Eastern Europe. East Central Europe, 26(1): 3–14.

Péter, L. (2004): Közép-Európa visszavetítése a múltba. Európai utas, 15(3): 64–77.

Berend, T. I. (1982): Magyarország helye Európában. Valóság, 12: 36–51.

Bojtor, E. (1993): Kelet-Európa vagy Közép-Európa? In: Bojtor E. (szerk.): Kelet-Európa vagy Közép-Európa? Budapest: Századvég. 6–23.

Fried, I. (1986): Kelet- és Közép-Európa között. Budapest: Gondolat.

Hanák, P. (1988): Közép-Európa keresi önmagát. Liget, 1: 3–11.

Hanák, P. (1989): Közép-Európa: az imaginárius régió. Liget, 3: 20–31.

Perényi, J. (1979): Kelet-Európa fogalma. Kritika, 4: 22–24.

Pándi, L. (szerk.) (1995): Köztes-Európa 1763-1993. Budapest: Osiris, Századvég.

Vajda, M. (1989): Orosz szocializmus Közép-Európában. Budapest: Századvég.

Bán, D. A., Diószegi, L., Máter P., Priz P., Romsics I. (szerk.)(1997): Közép-Európa integrációs törekvései a 19. és a 20. században. Teleki László Alapítvány, Budapest.

 

8. Poszt/kolonializmus és poszt/szocializmus – április 25.

Fogalmak:

posztszocializmus, globális posztszocialista állapot, tranzitológia, államkapitalizmus és államszocializmus, szovjet birodalom, biopolitika, osztályrasszizmus

Olvasmány:

Moore, D. C. (2008): Vajon a poszt- a posztkoloniálisban ugyanaz, mint a posztszovjetben?: egy egész világra kiterjedő posztkoloniális kritika felé. 2000: irodalmi és társadalmi havilap, 9: 3–22. [Moore, David C. “Is the Post- in Postcolonial the Post- in Post-Soviet? Toward a Global Postcolonial Critique.” PMLA 116(1): 111–128.] http://ketezer.hu/2008/09/vajon-a-poszt-a-posztkolonialisban-ugyanaz-mint-a-posztszovjetben

Schreibner, T. (2008): Posztkoloniális korszak vagy posztkoloniális Kelet- és Közép-Európa? 2000, 9: http://ketezer.hu/2008/09/posztkolonialis-korszak-vagy-posztkolonialis-kelet-es-kozep-europa

Bibliográfia:

Becker, J. (1999): Kelet-/Nyugat-Európa: Partnerség vagy gyarmatosítás? Hamis kérdések és hamis válaszok. Replika, 36: 147–149. http://www.c3.hu/scripta/scripta0/replika/36/11beck.htm

Becker, J. (2016): Europe’s Other Periphery. New Left Review, 39–64.

Bodnár, J. (2001): Constructing Difference: Western versus Non-Western, Capitalist versus Socialist Urban Logic. In: Fin de Millénaire Budapest: Metamorphoses of Urban Life. Minneapolis, London: University of Minnesota Press. 13–34.

Bockman, J., Eyal, G. (2014[2002]): Kelet-Európa mint a közgazdaságtani tudás laboratóriuma: A neoliberalizmus transznacionális gyökerei. Fordulat, 21(1): 102–149.

Chari, S., Verdery, K. (2009): Thinking between the Posts: Postcolonialism, Postsocialism, and Ethnography after the Cold War. Comparative Studies in Society and History, 51(1): 6–34.

Gille, Zs. (2010): Létezik-e globális posztszocialista állapot? Fordulat, 21(1): 267–296.

Ginelli, Z. (2018): Critical remarks on the “Sovietization” of Hungarian human geography. In: Karády, K., Hincu, A. (szerk.): The History of the Social Sciences and Humanities in Post-War Central and East Europe. (Volume 2: Pasts, Inc. Studies and Working Papers.) Budapest: CEU Press.

Hladík, R. (2011): A theory’s travelogue: Post-colonial theory in post-socialist space. Theory of Science, 33(4): 561–590.

Lazarus, N. (2012): Spectres haunting: Postcommunism and postcolonialism. Journal of Postcolonial Writing, 48(2): 117–129.

Timár J. (2004): More than ’Anglo-American,’ it is ’Western’: hegemony in geography from a Hungarian perspective. Geoforum, 25: 533–538.

Lásd még:

http://hu.tranzit.org/hu/szabadiskola/0/2011-10-14/posztkolonialista-21sz-szeminarium-david-chinoi-moore-vit-havranek

Journal of Postcolonial Writing, Issue 2: On Colonialism, Communism and East-Central Europe

Cervinkova, H. (2012): Postcolonialism, postsocialism and the anthropology of east-central Europe. Journal of Postcolonial Writing, 48(2): 155–163.

Cornis-Pope, M. (2012): Local and global frames in recent eastern European literatures: Postcommunism, postmodernism, and postcoloniality. Journal of Postcolonial Writing, 48(2): 143–154.

Kolodziejczyk, D., Sandru, C. (2012): Introduction: On colonialism, communism and east-central Europe – some reflections. Journal of Postcolonial Writing, 48(2): 113–116.

Tlostanova, M. (2012): Postsocialist ≠ postcolonial? On post-Soviet imaginary and global coloniality. Journal of Postcolonial Writing, 22(2): 130–142.

Velickovic, V. (2012): Belated alliances? Tracing the intersections between postcolonialism and postcommunism. Journal of Postcolonial Writing, 48(2): 164–175.

 

9. Kelet-Európa és a dekolonizáció – május 2.

Fogalmak:

dekolonizáció, fejlődő országok, Harmadik világ, El Nem Kötelezett Országok, szocialista szolidaritás, szocialista globalizáció, pánafrikanizmus, déli nyitás, félgyarmat, UNCTAD, TESCO, neokolonializmus és neoimperializmus, export-orientált növekedés

Olvasmány:

Ginelli, Z. (2018): “Posztok” között: Posztszocializmus és posztkolonializmus Kelet-Közép-Európában. [In: Faragó, L. (szerk.): Kortárs térelméletek közép-kelet-európai kontextusban. Budapest: Dialóg Campus.]

Bibliográfia:

Bockman, J. (2015): Socialist Globalization and Capitalist Neocolonialism: The Economic Ideas behind the NIEO. Humanity, 6(1): 109–128.

Búr, G. (2010): Hungarian Diplomacy and the Non-Aligned Movement in the Cold War. In: Österreich und Ungarn im Kalten Krieg. Wien, Budapest: ELTE Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék – Universität Wien, Institut für Zeitgeschichte. 353–372.

Bradley, M. P. (2010): Decolonization, the Global South, and the Cold War, 1919–1962. In: Leffler, M. P., Westad, O. A. (eds.): The Cambridge History of the Cold War. New York: Cambridge University Press.

Darwin, J. (2001): Decolonization and the End of Empire. In: The Oxford History of the British Empire, vol. 5: Historiography. Oxford: Oxford University Press. 541–558.

Duara, P. (szerk.)(2004): Decolonization: Perspectives Now and Then. London: Routledge.

Frey, M., Dülffer, J. (szerk.)(2011): Elites and Decolonization in the Twentieth Century. Houndmills: Palgrave Macmillan.

Friedman, J. (2015): Shadow Cold War: The Sino-Soviet Competition for the Third World. Chapel Hill: University of North Carolina Press.

Ginelli, Z. (2017): Opening the Semi-Periphery: Hungary and Decolonisation. Budapest: OSA Visegrad Fund Scholarship Research Report.

[https://www.academia.edu/34361794/Opening_the_Semi-Periphery_Hungary_and_Decolonisation]

Hegyi, D., László, Zs., Szakács, E. (2017): Propositions for a Pan-Peripheral Network. An Introduction to Issue #4. [http://mezosfera.org/propositions-for-a-pan-peripheral-network-introduction]

James, L., Leake, E. (szerk.)(2015): Decolonization and the Cold War: Negotiating Independence. London: Bloomsbury.

Lee, C. L. (2010): Making a World after Empire: The Bandung Moment and Its Political Afterlives. Athens, OH: Ohio University Press.

Mark, J., Apor, P. (2015): Socialism goes global: Decolonization and the making of a new culture of internationalism in socialist Hungary 1956–1989. Journal of Modern History, 87(4): 852–891.

Mark, J., Slobodian, Q. (2018): Eastern Europe. In: Martin, T., Thompson, A. (szerk.): The Oxford Handbook of the Ends of Empire. Oxford University Press.

Melegh, A. (2015): Globális ötvenes évek. Eszmélet, 105: 182–191.

http://epa.oszk.hu/01700/01739/00090/pdf/EPA01739_eszmelet_105_182-191.pdf

Melegh, A. (2012): A magyar és a globális ötvenes évek. Élet és irodalom, 56(42):

http://www.es.hu/cikk/2012-10-19/melegh-attila/a-magyar-es-a-globalis-otvenes-evek.html

Nagy, K. (2016): Angela Davis goes east? White skin and black masks in the art of socialist Hungary. World Literature Studies, 4(8): 77–94.

Sanchez-Sibony, O. (2014): Red Globalization: The Political Economy of the Soviet Cold War from Stalin to Khrushchev. Cambridge: Cambridge University Press.

Shipway, M. (2008): Decolonization and Its Impact: A Comparative Approach to the End of Colonial Empires. Malden, MA: Blackwell Publishing.

Stanek, Łukasz (2015b): Architects from Socialist Countries in Ghana (1957–1967): Modern Architecture and Mondialisation. Society of Architectural Historians Journal, 74(4): 416–442

Tarrósy, I. (2017): Magyar-afrikai kapcsolatok és a pragmatikus külpolitika. In: Biedermann, Zs., Kiss, J. (szerk.): Szubszaharai Afrika gazdasága a XXI. században. Budapest: Akadémiai Kiadó. 365–384.

Ward, S. V. (2010): Transnational Planners in a Postcolonial World. In: Healey, P., Upton, R. (eds.): Crossing Borders: International Exchange and Planning Practices. London and New York: Routledge. 47–72.

Ward, S. V. (2016): The European Provenance of Decolonization. Past and Present, 230: 237–240.

Fejlődés-tanulmányok sorozat:

Cabral, A. (1981): A kultúra szerepe a függetlenségi harcban. In: Béládi, L. (szerk.): Fejlődés-tanulmányok 3.: Az elmélet fegyvere és a fegyverek kritikája – ideológusok és filozófusok a harmadik világból. Budapest: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar. 385–410.

Marton, I. (1981): A harmadik világ eszmei áramlatairól. In: Béládi, L. (szerk.): Fejlődés-tanulmányok 3.: Az elmélet fegyvere és a fegyverek kritikája – ideológusok és filozófusok a harmadik világból. Budapest: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar.

 

10. Magyarország a világrendszerben – május 9.

Fogalmak:

világrendszer, kettős függőség, kettős társadalom, felzárkózási illúzió, megkésettség, félperiféria, centrum-periféria, longue durée, egyenlőtlen csere, hitelfüggőség, keleti nyitás

Olvasmány:

Éber, M., Gagyi, Á., Gerőcs, T., Jelinek, C., Pinkasz, A. (2014): 1989: Szempontok a rendszerváltás globális politikai gazdaságtanához. Fordulat, 21(1): 10–63.

Bibliográfia:

Arrighi, G. (2014): A fejlődés illúziója: A félperiféria koncepciójának megújítása. Eszmélet, 103(ősz): 159–192. [http://epa.oszk.hu/01700/01739/00088/pdf/EPA01739_eszmelet_2014_103_osz_159-192.pdf]

Böröcz, J. (2016): Hasított fa: A világrendszer-elmélettől a globális struktúraváltásokig. Budapest: L’Harmattan.

Böröcz, J. (1989): Két szék között: Motívumok egy társadalomképhez. Valóság, 11: 72–82.

Böröcz, J. (1992): Kettős függőség és tulajdonvákuum: Társadalmi átalakulás az államszocialista félperiférián. Szociológiai Szemle, 3: 3–20. [http://www.szociologia.hu/dynamic/9203borocz.htm]

Böröcz, J. (1993): Kettős függőség és a külső kötődések informálissá válása: A magyar eset. Eszmélet, [http://www.eszmelet.hu/borocz_jozsef-kettos-fuggoseg-es-a-kulso-kotodesek-informali]

Éber, M. Á. (2015): Osztályszerkezet Magyarországon a világrendszer-elemzés perspektívájából. Replika, 26(92–93): 119–140.

Éber, M. Á. (2016): Miért nem zárkóztunk fel a nyugathoz 1989 után? Kettős Mérce, december 27. [http://kettosmerce.blog.hu/2016/12/27/miert_nem_zarkoztunk_fel_a_nyugathoz_1989_utan_635]

Frank, A. G. (1977): Long Live Transideological Enterprise! The Socialist Economies in the Capitalist International Division of Labor. Review, 1(1): 91–140.

Gerőcs, T., Pinkasz, A. (2017): A KGST a világrendszerben: Egy félperifériás kísérlet gazdaságtörténeti elemzése. Eszmélet, 113: 15–36. [http://epa.oszk.hu/01700/01739/00098/pdf/EPA01739_eszmelet_113_015-036.pdf]

Szigeti, P. (2010): A félperiféria-vita jelentősége. Eszmélet, 85: 175–187. [http://epa.oszk.hu/01700/01739/00070/pdf/EPA01739_eszmelet_85_2010_175-187.pdf]

Szigeti, P. (2010): A magyarországi újkapitalizmus természete és helye a világrendszerben. Eszmélet, 88(tél): 63–79. [http://epa.oszk.hu/01700/01739/00073/pdf/EPA01739_eszmelet_88_2010_063-079.pdf]

 

11. Az Európai Unió globális és posztkoloniális szemléletben – május 14.

Fogalmak:

Európa, világrendszer, kettős függőség, erőd-Európa, Karib-Európa, Eurafrika, Mediterrán Unió, Páneurópa

Olvasmány:

Böröcz J. (2000): Bevezető: Birodalom, kolonialitás és az EU „keleti bővítése”. Replika, 45–46: 23–44.

Bibliográfia:

Armstrong, W., Anderson, J. (szerk.)(2007): Geopolitics of European Union Enlargement: The Fortress Empire. London, New York: Routledge.

Bialasiewicz, L. (2011): Introduction: Europe in the World? In: Biasalewicz, L. (szerk.): Europe in the World: EU Geopolitics and the Making of European Space. Aldershot: Ashgate.

Boatca, M. (2018): Caribbean Europe: Out of Sight, out of Mind? In: Burchardt, H-J., Reiter, B. (szerk.): Constructing the Pluriverse: The Geopolitics of Knowledge. Duke University Press.

Böröcz, J. (2000): The Fox and the Raven: The European Union and Hungary Renegotiate the Margins of “Europe”. Comparative Studies in Society and History, 42(2): 847–875. (Korábbi változata magyarul: Térkép e táj. Az EU–magyar párbeszéd. Kritika, 4: 2–9.)

Böröcz, J. (2009): The European Union and Global Social Change: A Critical Geopolitical-Economic Analysis. London: Routledge.

Böröcz, J. (2014): Magyarország az Európai Unióban: Az örök „felzárkózó”. Fordulat, 21(1): 89–100. [http://epa.oszk.hu/02100/02121/00019/pdf/EPA02121_fordulat_21_088-100.pdf]

Éber, M. Á. (2008): Sziszifusz hegymenetben: Megjegyzések Melegh Attila On the East–West Slope című könyve kapcsán. anBlokk, 1–2: 85–95. [http://epa.oszk.hu/02700/02725/00001/pdf/EPA02725_anBlokk_2008_1-2_085-095.pdf]

Hansen, P., Johnsson, S. (2014): Eurafrica: The Untold History of European Integration and Colonialism. Bloomsbury.

Helyzet Műhely (2017): Szétesik? Az EU válsága és ami mögötte van – Brüsszel +/-. Kettős Mérce, március 25. http://kettosmerce.blog.hu/2017/03/25/szetesik_az_eu_valsaga_es_ami_mogotte_van_brusszel_-_155

Kovačević, N. (2008): Introduction. In: Narrating Post/Communism: Colonial Discourse and Europe’s Borderline Civilization. New York; London: Routledge. 1–20.

Kovács M. (2001): Elmarasztalni és elhalasztani: Az EU diszkurzív stratégiái az 1998-as és 1999-es országjelentésekben. Replika, 45–46.: 89–110.

Kovács M., Kabachnik, P. (2001): A kvantitatív másság felfedezése: Az EU diskurzusa az 1997-es országvéleményekben. Replika, 45–46.: 61–88.

Lombardi-Diop, C., Romeo, C. (szerk.)(2012): Postcolonial Italy: Challenging National Homogeneity. New York: Palgrave Macmillan.

Martin, G. (1982): Africa and the Ideology of Eurafrica: NeoColonialism or PanAfricanism? Journal of Modern African Studies, 20

Melegh, A. (2006): On the East-West Slope: Globalization, Nationalism, Racism and Discourses on Central and Eastern Europe. Central European University Press.

Pozanesi, S., Colpani, G. (szerk.)(2015): Postcolonial Transitions in Europe: Contexts, Practices and Politics. London, New York: Rowman and Littlefield International.

Samaddar, R. (2016): A Post-Colonial Enquiry into Europe’s Debt and Migration Crisis. Singapore: Springer.

„Mi az Európai Unió?” vita:

Böröcz, J., Sarkar, M. (2005): Mi az Európai Unió? Politikatudományi Szemle, 14(3–4): 151–177. [http://poltudszemle.hu/szamok/2005_3szam/2005_3_borocz.pdf]

Vándor, J. (2006): A tisztánlátás érdekében: Mi is az Európai Unió? Politikatudományi Szemle, 15(2–3): 223–250. [http://www.poltudszemle.hu/szamok/2006_2szam/2006_2_vandor.pdf]

Dén-Nagy, I., Faludi, J., Ihász-Tóth, D. (2013): Európa mérlegen: Az Európai Unió geopolitikai értelmezése a világrendszerben. Szociológiai Szemle 23(3): 121–129.

 

12. Posztkoloniális jelen: egyenlőtlenségek és módszertan – május 16.

Fogalmak:

globalizáció, multikulturalizmus, interszekcionalitás, harmadik hullámú feminizmus, posztkoloniális és Harmadik világbeli feminizmus, fogyasztói rasszizmus, intézményes rasszizmus, globális termelési láncok, önreflexivitás, cigánykutatás, kulturális kisajátítás, kettős kolonizáció, modern rabszolgaság, szlum és szegénységturizmus

Olvasmány:

Ashcroft, B., Griffiths, G., Tiffin, H. (1998): Feminism and Post-colonialism. In: Post-Colonial Studies: The Key Concepts. London, New York: Routledge. 93–96.

Trehan, N., Kóczé, A. (2009): Postcolonial racism and social justice: the struggle for the soul of the Romani civil rights movement in the ‘New Europe’. In: G. Huggan (szerk.): Racism, Post-colonialism, Europe. Liverpool: Liverpool University Press. 50–77.

Kézikönyvek:

Potter, R. B., Binns, T., Elliott, J. A., Smith, D. (szerk.): Geographies of Development (2nd Edition). Harlow: Pearson Education.

Power, M. (2003): Rethinking Development Geographies. London, New York: Routledge.

Bibliográfia:

Escobar, A. (1995): Encountering Development: The Making and Unmaking of the Third World. Princeton: Princeton University Press.

Frenzel, F., Koens, K., Steinbrink, M. (szerk.)(2012): Slum Tourism: Poverty, Power and Ethics. London, New York: Routledge.

Gregory, D. J. (2004): The Colonial Present: Afghanistan, Palestina, Iraq. Malden, New York: Wiley–Blackwell.

Hardt, M., Negri, A. (2001): Empire. Cambridge, London: Harvard University Press.

Manzo, K. (1991): Modernist Discourse and the Crisis of Development Theory. Studies in Comparative International Development, Summer, 26(2): 3–36.

Manzo, K. (2008): Imaging Humanitarianism: NGO Identity and the Iconography of Childhood. Antipode, 40(4): 632–657.

Pitcher, B. (2014): Consuming Race. London: Routledge.

Raghuram, P., Madge, C. (2006): Towards a method for postcolonial development geography? Possibilities and challenges. Singapore Journal of Tropical Geography, 27: 270–288.

Somogyi, L. (2001): Roma rap és reprezentáció. Café Bábel, 39–40: 89–101.

Szungmár, Á., Bujtás, P., Czirják, R., Gerőcs, T., Ricz, J., Sárvári, B. (2017): Második versenyfutás Afrikáért. A nyugati és feltörekvő hatalmak afrikai jelenléte a gazdasági, politikai és fejlesztési együttműködések tükrében. In: Biedermann, Zs., Kiss, J. (szerk.): Szubszaharai Afrika gazdasága a XXI. században. Budapest: Akadémiai Kiadó. 161–201.

Posztkoloniális feminizmus:

Ali, S. (2007): Feminism and Postcolonial: Knowledge/Politics. Ethnic and Racial Studies, 30(2): 191–212.

Dhamoon, R. (2013): A Feminist Approach to Decolonizing Anti-Racism: Re-thinking Transnationalism, Intersectionality, and Settler Colonialism. Feral Feminisms, 4: 20–37. [http://www.feralfeminisms.com/wp-content/uploads/2015/12/ff_A-Feminist-Approach-to-Decolonizing-Anti-Racism_issue4.pdf]

Herr, R. S. (2014): Reclaiming Third World Feminism: Or Why Transnational Feminism Needs Third World Feminism. Meridians, 12(1): 1–30.

Lugones, M. (2008): The Coloniality of Gender. Worlds and Knowledge Otherwise, spring: 1–17. [https://globalstudies.trinity.duke.edu/wp-content/themes/cgsh/materials/WKO/v2d2_Lugones.pdf]

McLaren, M. A. (2017): Introduction: Decolonizing Feminism. In: Decolonizing Feminism: Transnational Feminism and Globalization. London, New York: Rowland and Littlefield. 1–18.

Mohanty, C. (1988): Under Western Eyes: Feminist Scholarship and Colonial Discourses. Feminist Review, 30: 65–88.

Mohanty, C. T. (2003): Feminism without Boders: Decolonizing Theory, Practicing Solidarity. Durham: Duke University Press.

Mohanty, C. T., Ann, R., Lourdes, T. (szerk.)(1991): Third World Women and the Politics of Feminism. Bloomington: Indiana University Press.

Mohanty, C. T., Jacqui, A. (2010): Cartographies of Knowledge and Power: Transnational Feminism as Racial Praxis. In: Swarr, A. L., Nagar, R. (szerk):Critical Transnational Feminist Praxis. Albany: SUNY Press. 23–45.

Swarr, A. L., Nagar, R. (2010): Introduction: Theorizing Transnational Feminist Praxis. In: Critical Transnational Feminist Praxis. Albany: SUNY Press. 1–22.

Metropolis filmelméleti és filmtörténeti folyóirat „Posztkoloniális filmelmélet” különszáma (2005, 9. 2.)

Bevezetés a posztkoloniális filmelmélet összeállításhoz. 9–11.

Stam, R., Spence, L. (2005): Kolonializmus, rasszizmus és reprezentáció – Bevezetés. (Fordította: Buglya Zsófia). Metropolis filmelméleti és filmtörténeti folyóirat, 9(2): 12–26.

Shohat, E. (2005): Nemiség és kultúra a Birodalomban: A filmművészet feminista etnográfiája felé. Metropolis filmelméleti és filmtörténeti folyóirat, 9(2): 28–57.

Bogle, D. (2005): Fekete kezdetek: A Tamás bátya kunyhójától az Amerika hőskoráig. Metropolis filmelméleti és filmtörténeti folyóirat, 9(2): 58–67.

Yiu-Wai, C. (2005): Hibriditás és (g)lokális identitás a posztkoloniális hongkongi filmben. Metropolis filmelméleti és filmtörténeti folyóirat, 9(2): 68–80.

Kaldis, N. (2005): Kötelező orientalizmus Hou Hsiao Hsien: Sanghaj virágai. Metropolis filmelméleti és filmtörténeti folyóirat, 9(2): 82–91.

Shohat, E., Stam, R. (2005): A filmművészet Bábel után: Nyelv, különbség, hatalom. Metropolis filmelméleti és filmtörténeti folyóirat, 9(2): 92–113.

 

 *    *    *

Melléklet

Politológia MA államvizsga tételek

29. TÉTEL: Posztkolonializmus ideológiája, kormányzati sajátosságai, külpolitikai meghatározottságai és konfliktusai 1945-től napjainkig

Daniel Butt: „Colonialism and Postcolonialism” in Hugh LaFolette (ed.), The International Encyclopedia of Ethics (Wiley-Blackwell, 2013)

Edward Said: Orientalism in The Postcolonial Studies Reader, eds. Ashcroft, Griffiths, Tiffin)

  • A gyarmatosítás narratívája, kolonializáltság kirekesztő diskurzusa
  • Orientalizmus
  • Posztkoloniális elméletek szerepe (alárendeltség dekonstruálásában és rasszizálásban)
  • A posztkoloniális kritika és az elnyomottak, alárendeltek faji kategóriákba való besorolásának mechanizmusai
  • Konfliktusok:
    • jóvátétel kifizetése,
    • hivatalos bocsánatkérés,
    • kártérítési jog,
    • volt gyarmatosító és gyarmatosított közti viszony,
    • országon belüli posztkoloniális viszonyok (kisebbségek)

 

32. TÉTEL: Immanuel Wallerstein világrendszer-elmélete

Immanuel Wallerstein: Bevezetés a világrendszer-elméletbe (L’Harmattan, Eszmélet Alapítvány), 2010, fordította: Koltai Mihály Bence.

  • világrendszer-elmélet fogalma
  • a világrendszer-elmélet történelmi gyökerei (gyarmatosítás és gazdasági függőség, világrendszer kialakulása)
  • a világrendszer-elmélet elméleti gyökerei
  • centrul, fél-periféria és periféria fogalma, sajátosságai
    • centrum, fél-periféria és periféria közti gazdasági viszony
    • centrum, fél-periféria és periféria közti strukturális egyenlőtlenségek
    • tőkefelhalmozás